A Nyugat-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében számos településen működik legénycéh. Ennek előzményei a 18. század végére vezethetők vissza. Régen a legénycéh fő feladata az érdekvédelem, ezen belül a vándorlegények gyámolítása, munkaközvetítés és a beteg legények segélyezése volt, ma a népszokások fenntartása, megismertetése a cél.
Kapuváron és más településeken is egy vagy több utca tartott fenn egy kocsmát, itt tevékenykedett egy-egy legénycéh.
Közéjük idegen nem nagyon keveredett, vita esetén ugyanis a kések is előkerülhettek, nem véletlenül nevezték akkoriban bicskásoknak a kapuvári legényeket – elevenítette fel a múltat Csitei Gábor. A legénycéh élén a legénybíró állt, a pénzügyekkel a kulcsár foglalkozott, a szabályzatban rögzített elvek és viselkedési előírások betartására pedig a botmester ügyelt. Ezek a tisztségek ma is megvannak a Kapuvári Legénycéhben.
A hagyomány szerint a céhekbe évente egyszer, előzetes jelölés alapján választottak új legényeket. Őket a legényavatás előtt puhaboknak nevezték. A fel nem avatott legény bejelentkezett a céh gyűlésén, és ha a legények támogatását megkapta, választott egy keresztapát, aki felkészítette a hétpróbára. Ezek a fizikai, szellemi, ügyességi, logikai feladatok a paraszti munkákhoz kapcsolódtak. Ha megfelelt a puhab, akkor bekeresztelték a legénycéhbe. A beavatási szertartáson átesett fiúkra a közösség úgy tekintett, mint felnőtt, felelősségteljes férfira.
A Kapuvári Legénycéh az idén 10 éves. Az első négy puhabot a gencsapáti legények avatták fel. Azóta még 13-en állták ki a hétpróbát, ők nagyrészt a helyi néptáncegyesület tagjai is. Tizenhat és harminc év közötti fiatalokból áll a kapuvári céh, ők a közösségi élmény, az összetartozás miatt csatlakoztak a hagyományőrző egyesülethez.
Csitei Gábor hangsúlyozta, a szokásokat mai körülmények között kell életben tartani, de nem egy színpadi előadásként.
Úgy tudja, az országban hat legénycéh működik, és ezek részt vesznek egymás rendezvényein. Sőt minden évben egyszer megrendezik az Országos Legénycéh Találkozót is. A nyugat-magyarországi egyesületek szeretnék, ha bekerülnének a Magyar Értéktárba is.
