A hivatalos kampány kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már szinte gyakorlatilag folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül, már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját.
Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció.
A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.
Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja a plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A KRESZ 2012-es módosítása óta nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen többi között a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, hidakon, felüljárókon, de a járdán, a gyalogúton, valamint a kerékpárúton viszont elhelyezhető. Nem lehet reklámtábla a közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy az a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, vagy kerékpárúton helyezkedik el.
Nem lehet reklámtábla a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett, de a törvény nevesíti a kivételeket, például a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mellett kihelyezett nagy felületű reklámtáblákat.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – azonban a közzétevő médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt ma, február 15-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 24-ig jelezték ezen szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, beleértve a központi költségvetésből származó támogatást is. Az ÁSZ ennek a betartását ellenőrzi a képviselői helyhez jutott pártok és jelöltek esetében.
Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem.
A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett – több más tilalom mellett – bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.
