Az Index közölt összeállítást arról, hogy egyelőre sok az elégedetlen külföldön dolgozó magyar, akik arra panaszkodnak, hogy igencsak megnehezítették számukra a 2014-es választásokat. Mint ismert, a határon túli magyaroknak megengedte a kormány, hogy levélben szavazzanak, azoknak viszont személyesen kell, akik külföldön dolgoznak (és rendelkeznek magyarországi lakcímmel).
A laphoz sok panasz érkezett, a következő problémákat vázolták fel a voksolni vágyók:
- Több száz kilométert kell utazni (Angliában például csak Londonban szavazhatnak)
- Az utazás pénzbe kerül, sokba
- Sokak névjegyzékbe vételi kérelmét nem fogadták el, és azt sem tudják, miért, nem kaptak indoklást
- Nem kapnak elég információt
Volt olyan is, akinek azért dobták vissza a jelentkezését, mert hibásan adta meg a választás napját és a külképviseletet, ahol szavazhat, pedig a dátum adott volt, a követséget pedig egy legördülő listából választotta ki – derül ki a cikkből. Miután jelezte a hibát, végül elfogadták a jelentkezést.
Amerikában és Angliában is volt, akinek állítólag téves címet adtak meg, sőt Amerikában rossz dátumot küldtek ki első körben a szavazóknak. Annak, aki több száz vagy ezer kilométerről utazik szavazni, a jegyvásárlás miatt ez megdrágíthatja vagy el is lehetetlenítheti a szavazást.
Az NVI a problémákra reagálva közölte: a magyarországi lakcímmel rendelkezőkre vonatkozó szabályok 4 éve is hasonlóak voltak, bár most a levélben szavazó lakcímmel nem rendelkezőkhöz képest valóban bonyolultabb a rájuk vonatkozó procedúra – viszont újdonság, hogy online is adhatnak be kérelmet.
A néjvegyzékbe való felvételről elmondták: elutasítás esetén nem kell fellebbezni, ha elírás miatt utasítanak valakit vissza, neki lehet futni akárhányszor – és segítségképpen az elutasító határozatban elvileg meg kell jelölni, mi az elutasítás oka.
Fellebbezni abban az esetben kell, ha valaki helyes adatokat adott meg, és elutasították, ezért bíróságon akarja megtámadni a határozatot erre alapesetben nincs szükség a névjegyzékbe vételhez.
