Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kerekasztal csütörtöki ülése után a Parlamentben közölte: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatni fogja Orbán Viktort, aki “minden magyar honfitársunknak és zsidó polgártársunknak” kíván válaszolni.
Fotó: MTI/Beliczay László
Elmondta: három olyan fontos kérdés kapott kiemelt figyelmet, amelyre a zsidó szervezetek választ várnak a kormánytól: “a körösmezői borzalom kérdése” és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, a józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ, illetve a német megszállási emlékmű, amelyet az 1944. március 19-én történt német megszállás évfordulója kapcsán kíván felállítani a kormányzat.
A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy “a főhajtás, az emlékezés közös legyen”, ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket – jegyezte meg.
A Sorsok Háza “csak úgy jöhet létre Magyarországon, ha annak kapcsán kialakul egy értelmes, korrekt, a tartalomra koncentráló párbeszéd” – jelentette ki az államtitkár.
Rámutatott: a kormánynak nem az a célja, hogy a magyarországi zsidó közösséggel szemben hozzon létre egy emlékhelyet, hanem “velük együtt, az ő segítségükkel, támogatásukkal”.
Amennyiben az együttműködés nem lesz sikeres, akkor “nincs értelme a program megvalósításának” – fogalmazott.
Mint mondta, “a történelem meghamisítása lenne, ha úgy tennénk, mintha Németország 1944. március 19-én nem fosztotta volna meg Magyarországot a szuverenitásától”, ahogy az is, ha “a német megszállás felelősségét el akarnánk vitatni abban, hogy a magyarországi zsidó honfitársainkat 1944-ben magyarok és németek közösen deportálták”.
Lázár János leszögezte: Németország felelőssége a magyar zsidó emberek deportálásában “elvitathatatlan és a kormány szempontjából megkérdőjelezhetetlen. (…) A németek által ellenünk elkövetett bűnök nem mentesítenek bennünket a saját magunk ellen elkövetett bűnök felelőssége alól, a német megszállás nem mentesíti” a magyarokat “abban, hogy 1944-ben a német megszállás következményeként Magyarországról a zsidó polgártársainkat és honfitársainkat magyarok és németek közösen deportálták”.
Közölte: a két és fél órás tanácskozáson hosszú vita alakult ki a fenti kérdések kapcsán, ennek tartalmáról pedig részletesen tájékozatja Orbán Viktort.
Megemlítette, hogy a Miniszterelnökség támogatásával a Tett és Védelem Alapítvány tavaly havonta készített felmérést a magyarországi antiszemita jelenségekről, amelyekről Kovács András szociológia professzor adott áttekintést.
A Népszava értesülései szerint csak a Sorsok Házával kapcsolatos aggályokat tekinti „tárgyalási alapnak” a kormány.
Korábban azt írtuk, Orbán Viktor nem vétózta meg Szabadság térre tervezett emlékművet.
A Mazsihisz nem elégedett
A megbeszélés feszült, de őszinte hangulatú volt, sokan elmondták a problémáikat, ugyanakkor “nem kaptunk választ a kérdéseinkre” – nyilatkozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a csütörtöki tárgyalás után.
Heisler András közölte: azt az ígéretet kapták Lázár Jánostól, a Miniszterelnökséget vezető államtitkártól, hogy tájékoztatja Orbán Viktor miniszterelnököt a problémákról.
Heisler András kiemelte: a fenti három témában “végig konzekvensek voltak, nem akartak alkudozni”, és el akarják kerülni a történelem “nem hiteles tárgyalását”. Szakály Sándor történész Kamenyec-Podolszkról tett kijelentésével kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy “egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége”.
A Mazsihisz elnöke szerint a német megszállás emlékművét “nemcsak mint zsidó szervezet, hanem mint magyar állampolgárok károsnak tartjuk az ország vonatkozásában”, ami “konfliktusokat gerjeszt és félreértelmezésekre ad lehetőséget”. Szólt arról is, hogy az emlékmű felállítását nem javasolják, már csak “szimbolikája és kétes értékű esztétikája” miatt sem.
Megjegyezte: pillanatnyilag nem látnak semmiféle együttműködési készséget a Sorsok Háza projektvezetője részéről.
A Mazsihisz azon az állásponton van, hogy biztosítani kell az intézmény hiteles történelemszemléletét – tette hozzá.
A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre.
