Január végén, csaknem két héttel a kormányfő moszkvai tárgyalásai után a magyarok 82 százaléka tudott a paksi bővítés tervéről. Míg a megkérdezettek 51 százaléka azt támogatná, hogy „Pakson új atomerőmű épüljön a már meglévő mellett”, az orosz kapcsolat miatt a tervet csak 34 százalék támogatja, az abszolút többség ellenzi – írta a Medián.
2012 nyarán ezt még csak 25 százalék támogatta, mert akkor a kormánypárti szavazók 28 százaléka állt az orosz közreműködéssel építendő reaktor mellé. Most, hogy ez hivatalos kormánypolitikává vált, arányuk hirtelen 53 százalékra nőtt.
A közvéleményt váratlanul érte az Orbán-Putyin megállapodás: az emberek bő háromnegyed része többé-kevésbé meglepődött a bejelentés hallatán. Még a kormánypárti szavazók nagy része is meglepődött, ők csak annyiban különböznek másoktól, hogy a többségük csak „egy kicsit”. A bővítéssel szembeni fenntartások egyik fő oka valószínűleg a feltételezett magas költségekben rejlik.
56 százalék szerint „az új atomerőmű beruházása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy emiatt nem olcsóbb lesz az áram, hanem lényegesen meg fog drágulni”. Csak 35 százalék értett egyet azzal, hogy „az atomenergia olcsó energiaforrás, ezért ha felépül az új atomerőmű, az áram ára Magyarországon érzékelhetően olcsóbb lesz”.
Jelentősen nőtt azok aránya, akik Paks és általában az atomenergiáról népszavazást szeretnének. 2012-ben még 48:46 arányban megoszlott a referendum híveinek és ellenzőinek aránya, ez mostanra 59:36-ra módosult. Még a fideszesek abszolút többsége is támogatja, hogy „döntsön a nép”. Ha a szavazókon múlna, elsősorban nem a nukleáris energiára bíznák az energiaellátás jövőjét: csak 16 százalék bízik az atomenergiában, 74 százalék elsősorban a megújuló energiaforrásokban hisz.
A felmérést 2014.január 24-e és 28-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.
