Erről a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, és a szövetség elnöke beszélt a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács szakmai napján.
Kardeván Endre államtitkár kiemelte: a stratégiai megállapodás célja, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek segítik a magyar gyógynövény szakma régi hagyományainak továbbvitelét, de az új technológiai és piaci kihívásokra is megfelelő választ adnak.
Ezen a területen Európában keresleti piac van: évente mintegy 7 százalékkal nő az igény a jó minőségű természetes gyógynövények iránt – mondta Kardeván Endre. Hozzátette, hogy a kiélezett piaci versenyben nem elegendő magas minőségű gyógytermékeket előállítani, a sikerhez átfogó piaci és reklámstratégia is szükséges.
Cél a 30 ezer hektár
Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke elmondta: a szövetség becsült adatai szerint – az elmúlt három év átlagában – évente mintegy 20 ezer tonna szárított gyógynövényt dolgoznak fel az országban. A Magyarországon feldolgozott gyógynövények 70 százaléka vadon termő növények gyűjtéséből származik.
A gyógynövénytermő terület nagysága 18-21 ezer hektár. A termesztett növények közül az elnök megemlítette a mustárt, az édesköményt, a mákot, a citromfüvet, a borsmentát, a kakukkfüvet, a körömvirágot, továbbá a fehérmályvát, amelyek termesztési technológiái a szántóföldi termesztéstől a háztájiban való előállításig terjednek.
Magyarországon 110-120 gyógynövényfaj gyűjthető. Gyűjtésből legnagyobb tömegben a vadgesztenye származik, de gyűjtik az erdei csalánt, a csipkebogyót, az aranyvesszőt és a kamillát is.
Hazánkban mintegy 5 ezer ember foglalkozik gyógynövény-gyűjtéssel, termesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további 1500-2000 embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban.
Czirbus Zoltán emlékeztetett arra, hogy elkészült a gyógynövény ágazati stratégia, amelynek fontos eleme, hogy a mostani uniós költségvetési ciklus végére Magyarországon a gyógynövény-termőterület a másfélszeresére nőjön, elérje a 30 ezer hektárt. A gyűjtött és termesztett növények mennyiségét pedig 25 százalékkal kívánják emelni, 20 ezer tonnáról 25 ezer tonnára. Ehhez mintegy 10 milliárd forintos többletforrásra volna szükség, ami lehetne például pályázati pénz – mondta a terméktanács elnöke.
Székkutas úttörő
A közfoglalkoztatás egyik pillére a mezőgazdaságban a növénytermesztés, illetve az állattenyésztés. Több önkormányzat is foglalkozik gyógynövény-termesztéssel, illetve gyűjtéssel, ezeket a programokat a BM szeretné támogatni a Gyógynövény Szövetséggel és Terméktanáccsal együttműködve.
Czirbus Zoltán a székkutasi gyáregységgel is rendelkező Herbária Zrt vezérigazgatója is, nemrégen jelentette be, 100 milliós fejlesztés előtt áll a községben álló üzem. A faluban már a korábbi években elkezdték a gyógynövénytermesztést, a megállapodásnak köszönhetően ez tovább fejlődhet 2014-től.
