Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója megvonta bizalmát a tévétől. Őskori szörnynek tartja. Szerinte a televízió túl van kulturális fénykorán és már integratív szerepet sem tölt be. Az értelmiség nem engedi gyerekeit egy szobába egy „ilyen gyanús tárggyal”, amit a tízen- és huszonévesek nem is néznek. A televízió mára a szegény, középkorú kisvároslakók műfaja lett.
A VV6-ot vélhetően azért adja az RTL II, hogy felfusson a csatorna. György Péter elég elkötelezettnek tartja magát a demokratikus kultúra mellett, nincs benne kulturális gőg, de öt perc elég volt neki ahhoz, hogy a ValóVilág legújabb szériájáról azt mondja: „Neodadaista viccnek is rossz. Van egy fiatalember, aki a nemi szervét lengeti, és van valami nő, aki ezt unottan nézi. Ez egy abszurd színjátéknak jó, de még a kultúrtörténeti szempontból jelentős pornográfiába sem illeszthető.” A médiakutató szerint akkor sem lehet így bánni emberekkel, ha önként vállalták ezt. Ez ugyanis „kiállít az emberi lény árusíthatóságáról, vehetőségéről egy mintát”.
Az esztéta egyébként vérfertőzőnek nevezi Magyarországon a bulvársajtó és tévé viszonyát. Szerinte nem az a kérdés, hogy celebekre lesz-e igény, hanem az, hogy „az elitet meg tudja-e fegyelmezni a bulvársajtó”. Külföldön ez sikerült. Nálunk a celebek mögött semmilyen teljesítmény nincs. „Akiknek vannak kulturális normáik, teljesítményük, azok fékeveszetten menekülnek, mindent elkövetnek, hogy a közelébe ne kerüljenek a bulvárnak. Pedig fontos lenne Magyarországnak, hogy a kulturális elitje populáris legyen.”
A bulvárnak semmi köze a kultúrához. Ezt húsz éve rontották el, azóta soha senki nem próbálta meg ezt helyretenni, a piac és a kultúra fogalmat egyben tartani – mondja György Péter, aki szerint akkor lenne változás, ha a médiaszabályozás nem a piacról, hanem a kulturális piacról szólna, ha jutalmaznák a kulturális identitást. „Olyan elnökök kellettek volna az ORTT élére, akik ezt értik, ehelyett az egész dolog színtiszta politika volt, nem pedig kultúra.”
Tavaly a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság megrendelésére átfogó kutatás készült a valóságshow-król. A kutatás vezetője komolyan vette – igaz, nem értett egyet vele – azt a véleményt is, amely szerint legjobb volna politikusokat zárni a villába. Zsolt Péter médiaszociológus a Hírnév! Jólét! VV! című kötet bemutatóján a Hír24-nek azt mondta, hogya a realityk megjelenése óta jelentős „társadalmi tanulás” érezhető: míg az első VV- és BB-szériák idején nagyon sokan vélték úgy, hogy a villák a valóságos társadalmi viszonyokat képezik le, ma már ez fel sem vetődik. Megtanultuk, a ValóVilág nem a való világot, hanem annak legfeljebb torzított változatát mutatja be.
