A civil szervezet büntetőjogi felelősségétől való félelme tudatában nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy az Alaptörvény módosítása a képzelet műve, csak ez értelemben valódi, így nem alkalmazandó rá a “Lex Gavra”. Ennek szellemében és a nemzeti egyetértés szolgálata jegyében teszi közzé az Alaptörvény hatodik módosítását, amely szerint az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom „az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
Az Alaptörvény „ALAPVETÉS” részében, az R) cikk (3) bekezdése a következővel egészül ki: „valamint Magyarország angyali természetével”.
Az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdésnek a hatályos szövege a következő:
“(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival, valamint Magyarország angyali természetével összhangban kell értelmezni.”
Az indokolás szerint a kiegészítést azon általános meggyőződés alapján kell az Alaptörvénybe foglalni, hogy „Magyarország akárcsak Gábriel arkangyal eredendően bűntelen, ezért az Alaptörvény rendelkezéseit a magyar nemzet ártatlanságával összhangban kell értelmezni. Az (I) cikk (3) bekezdés szerint “Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” E költemény negyedik versszakának első és második sora („Hajh, de bűneink miatt/ Gyúlt harag kebledben”) az Alaptörvény jelen módosításánál fogva nem érvényes a nemzetre.”
Így jött Gábriel a képbe
Az intézet fiktív alkotmánymódosítása arra utalás, hogy hamarosan hétméteres oszlopon egy szelíd Gábriel arkangyal – fölötte a náci birodalmi sassal – kerül szoborként a Szabadság térre. Még a tavalyi év végén, a Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, amely társadalompolitikai szempontból fontosnak tartja, hogy az 1944. március 19-i német megszállás idei évfordulójára elkészüljön az erre emlékeztető alkotás.
