„Bár Orbán Viktor az ellenzéket figyelmen kívül hagyva és a társadalmi vitát is mellőzve hozta tető alá a magyar-orosz atomenergetikai megállapodást, valószínű, hogy Magyarország egy esetleges kormányváltás után sem tudna kifarolni az egyezségből” – mondta portálunknak Valki László.
A nemzetközi jogász szerint a miniszterelnök egyelőre alapvető információkat sem oszt meg a nyilvánossággal. „Nem tudni, Orbán és Putyin miről tárgyalt négyszemközt. Nem tudni azt sem, mi áll az államközi szerződésben, ha egyáltalán aláírtak olyat. Nem tudni, a jelen lévő miniszterek milyen egyéb megállapodásokat írtak alá. És azt sem tudni, milyen feltételeket támaszt majd a paksi beruházást finanszírozó hitelszerződés, amelyet viszont a sajtójelentések szerint még nem írtak alá.”
Komisz
Sőt az sem ismert: az államközi szerződés tartalmaz-e rendelkezést arról, hogy csak akkor lép életbe, ha azt a felek ratifikálták. Valki László szerint e probléma az április hatodikai választásig könnyedén orvosolható, és azt sem jelentene gondot, ha az államközi szerződés ütközne az alaptörvény bármely pontjával, például az államadósságot maximalizáló passzussal. „Láttuk már, hogy a kétharmad napok alatt képes újraszabni a jogi hátteret” – állítja a nemzetközi jogász.
Megköttetett
Fotó: Getty Images / Sasha Mordovets
Persze bármely szerződés felmondható, csak számolni kell a következményekkel. Egyrészt a jogiakkal, melyekről, lévén a részletek nem ismertek, egyelőre semmit sem tudni. Másrészt a politika-gazdasági konzekvenciákkal, egyebek mellett azzal, hogy jövőre lejár a Magyarország és Oroszország között kötött gázszállítási szerződés, s az új feltételeket nem Budapest szabja meg. Értsd: ha jól viselkedünk, olcsón kapjuk a gázt, ha komiszul, akkor meg drágán, ha egyáltalán.
Népszavazás
E „reálpolitikai” szempontot nyilván a balos összefogás miniszterelnök-jelöltje sem hagyhatja figyelmen kívül. Mesterházy Attilától azt kérdeztük, kormányra kerülve „automatikusan” betartanák a szerződést, vagy inkább igyekeznének kihátrálni belőle. „Egyelőre elhamarkodott lenne bármelyik véglet mellett állást foglalni – így a politikus. – Az viszont biztos, hogy szélesre kell nyitni a kérdést, szakértők bevonásával társadalmi vitát folytatni, melynek vége akár népszavazás is lehet.”
És ha a népszavazás elutasítaná az orbáni megállapodást, az MSZP számol a jogi, politikai és gazdasági következményekkel? Mesterházy válasza: „Jelenleg nincs elég információnk megválaszolni ezt a kérdést. A szerződést és a jegyzőkönyveket is látni kellene. Egyelőre ködszurkálás zajlik. Ugyanakkor oda a három éve szajkózott országfüggetlenség, sőt az energiafüggőségünk is egyre nő.”
Orosz gyarmat
“Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország felmondja ezt az atomerőmű-szerződést, s ne léphessen életbe az Orbán-Putyin paktum – ezt már az LMP-s Szél Bernadett mondja. – Elemi érdekünk, hogy elkerüljük a hosszú távú atomenergia használatot, s az is, hogy hazánk ne legyen orosz gyarmat. A kihátrálás következményeit természetesen nem ismerjük, hiszen nem tudjuk, mit tartalmaz a szerződés. A fenntartható fejlődés bizottság elnökeként ősz óta küzdök, hogy információt kapjak Paks bővítéséről, de a bizottság fideszes többsége még azt is leszavazta, hogy egyáltalán napirendre vegyük a kérdést. Moszkvában mindent tudnak, Brüsszelt állítólag tájékoztatják Orbánék, csak épp a magyar adófizetők, akik ezt a szörnyű kalandot finanszírozni fogják, ők nem tudnak semmiről. Pedig a magyarok többsége nem atompárti, főleg, ha azt az oroszok csinálják. Felháborító, ami zajlik.”
Fotó: Neményi Márton
Az Országgyűlés a 2014-es nyitónapján, február harmadikán foglalkozik a kérdéssel. A képviselők elvileg legkésőbb akkor és ott megismerhetik a részleteket.
