A miniszterelnök-helyetttes a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában felidézte a devizahitelesek ügyében decemberben hozott Kúria-döntést, amely szerint a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. Az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében ugyanakkor az Európai Bírósághoz fordult a legfőbb bírói testület.
A jogalkotónál pattoghat a labda
Navracsics Tibor szerint a Kúria döntésének legfontosabb megállapítása, hogy széles körű társadalmi problémákat, mint amilyen a devizakölcsönök ügye is, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni. Ez azonban nem egyszerű, mert a devizahitelesek nem alkotnak homogén csoportot, a szerződések nem egységesek, ám mind a jogalkalmazó, mind a jogalkotó kénytelen bizonyos fokig “tipizálni”, valamilyen általános jegyet keresni – magyarázta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében – folytatta – a Kúria megvárja az Európai Unió Bíróságának iránymutatását, és ezt követően hozza meg a maga döntését, bár “biztos vagyok benne, hogy megvan a saját álláspontja”.
A miniszterelnök-helyettes szerint ha a Kúria megválaszolja a hátralévő kérdéseket, és ez alapján is úgy tűnik, hogy csak a jogalkalmazással nem lehet megnyugtatóan rendezni a devizahitelesek helyzetét, akkor ismét a jogalkotónál pattog a labda.
Felidézte egyúttal, hogy tárcája tavaly nyáron megbízást kapott arra, tekintse át a jogalkotási lehetőségeket, vizsgálja meg, hogyan lehetne jogi úton kezelni a devizahitel-szerződések ügyét. Több változatot is kidolgoztak, amelyeket szükség esetén aktualizálni kell – tette hozzá.
Megújulás 2014-ben
Navracsics Tibor a rádióinterjúban beszélt arról is, hogy minisztériumának egyik szakterületét, a közigazgatási reformot a kormány egyik sikertörténetének tartja, azon belül pedig a roma referensi rendszerrel sikerült új fejezetet nyitni. A kormányzati ciklust értékelve a miniszterelnök helyettese úgy fogalmazott: “az elmúlt három évben jól éltünk a kétharmados mandátum adta felhatalmazással, illetve kötelezettséggel”, és a kabinet mindent megtett azért, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa legyen. Komoly elvégzendő feladat nem húzódott át erre az évre – mondta.
Jelezte ugyanakkor, hogy 2014-ben a magyar politikai rendszer minden szintjén megújul, így ez az év felfokozott politikai hangulatú lesz.
