1938 és 2013. Két fontos évszám a királyi város életében. 1938-ban kihelyezett országgyűléssel nyitotta meg Székesfehérvár az országos ünnepi évet, amikor is Szent István államalapító királyunk halálának 900. évfordulójához kapcsolódóan állami ünnepi rangra emelkedett Szent István ünnepe. Székesfehérvár közgyűlése 2010 decemberében döntött arról, hogy ünnepi emlékévvé nyilvánítja 2013-at, a városban tartott 1938-as országgyűlés 75. és Szent István király halálának 975. évfordulóját.
Ez az esztendő számtalan olyan programot kínált a koronázó város polgárai számára, amik erősítették a Fehérvár-tudatot és a városhoz való kötődést. Az Emlékév egyik fontos célkitűzése volt újra beépíteni a fehérváriak lelkébe, hogy ez a város királyi város, maga a történelem.
Örvendezzen hát minden székesfehérvári, hogy egy olyan városban élhet, ahol Szent István király lélegzett! Ma egész napos rendezvénnyel búcsúzik az Emlékév. A részletes programot megtalálják Facebook-oldalunkon, vagy erre a linkre kattintva. Az év számos programja közül, most kiválasztottunk ötöt, amire a mai zárónapon érdemes visszatekinteni.
1. Díszközgyűléssel nyitották meg az Emlékévet
Ezen a napon Cser-Palkovics András polgármester ünnepi köszöntőjében elmondta: Büszkén valljuk és hirdetjük, hogy a magyar nemzet történelmi fővárosában élünk. Tudjuk, hogy ez különös felelősséget is ró ránk! Ennek a felelősségnek a tudatos és büszke felvállalását jelenti az Emlékév. Éppen ezért az Emlékév nem egy munkának a végcélja, hanem sokkal inkább a kezdete. A következő állomás 2022, az Aranybulla Székesfehérváron történő kihirdetésének nyolcszázadik évfordulója, hogy aztán méltón készülhessünk 1038 ezredik évfordulójára. Alkossunk programot ezekre az évfordulókra is, amelyek a mi életünkben ugyan messzi eseményeknek tűnnek ma, de egy történelmi városban valójában a holnapot és a holnaputánt jelentik.
A Nemzeti Emlékhelyünkön, a nemzeti lobogó alatt ünnepi beszédet mondott Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Kövér László kiemelte: Azon helyek egyikén állunk, ahol közös történelmünk, legfontosabb története, az államalapítás kezdődött. Egy évezredet jöttünk ünnepelni. Szent királyunknak jutott osztályrészül, hogy az egész nemzet számára hazát rendezzen be. Székesfehérvár együtt élt az országgal, mindig fontos szerepet játszva együtt emelkedett és süllyedt, együtt boldogult vele. Volt az ország szíve, fényes koronázó város, törvénylátó hely, és a magyar királyok nyughelye, Európa minden országában ismert nevezetes város. Mindenekelőtt az élet színtere volt. A nagy újrakezdéseké és a csendes hétköznapoké.
Fotó: nzp
Az ünnepélyes esemény záróakkordjaként a Nemzeti Emlékhelyünknél, Szent István király sírjánál négyszáz, fáklyát tartó fiatal szavalta el Szent István király Imre herceghez intézett intelmeinek részleteit a kegyességről, az irgalmasságról, a türelemről, az erőről az alázatosságról, a mértékletességről, a szerénységről és a becsületességről.
2. A székesfehérvári belváros életre kelt
A Miénk itt a tér című egész napos fesztivállal átadták a Fő utcát, amely összességében 2,1 milliárd forintból készült el. Az augusztus 15-i átadáson a polgármester azt mondta: amit most látunk csak eszköz, közösségi tér arra, hogy Fehérvár ráébredjen történelmi szerepére, az egykori koronázó főváros jelentőségére, hogy végre százezer ember egységes közösségben indulhasson neki a jövőnek.
Két videó, ami ugyanarról szól. A nyári éjszakai fahrt is tíz óra után és az adventi fahrt is 10 óra után készült. A jóslatokkal szemben nem sikerült a hidegnek a megébredt Belvárosból az embereket hazazavarni. Az életre kelt város életben maradt!
3. A Szent Jobb hazatért
Augusztus 14-e a Szent István Emlékév egyik legnagyobb szakrális ünnepe volt , hiszen a Székesegyházba érkezett a Szent Jobb, első királyunk legnagyobb és leginkább becsben tartott ereklyéje. A Nemzeti Honvéd Díszegység, Honvéd Koronaőrség és a Koronaőr Hagyományőrzők katonai díszmenetével meghozott ereklyét a Szent Istvánról elnevezett székesegyházba szállították, amit Spányi Antal megyés püspök fogadott. Az ereklye előtt mindenki tiszteletét tehette.
Fotó: Fehérvár24
1938-ban aranyvonaton érkezett haza a Szent Jobb. Egy akkori naptáron e sorok olvashatók : „Tudja e városának minden fia, hogy Szent István lelke köztünk él s hogy e lelket hiven szolgálja.”
4. A Koronázási szertartásjáték
Szikora János rendezésében készült gigaprodukció, amely első királyunk, István koronázási ceremóniáját mutatta be egy misztérium játékban. Az előadás több szempontból is mérföldkőnek számított. Koronázási misztérium játékot még soha nem látott senki a magyar kereszténység bölcsőjének romjain, és mióta a török elfoglalta Székesfehérvárt, még soha nem tartottak szentmisét államalapító királyunk sírja felett.
5. Együtt láthattuk Szent István ereklyetartó hermáit
Nagyszabású kiállítást rendeztek augusztus 31-től három hónapon át a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban, ahol először volt együtt látható az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája. A kiállítást a Parlament házelnöke, Kövér László nyitotta meg.
