Szükség van a Balatonon a busahalászatra, hiszen ebből a betelepített halból még 1,5-3 ezer tonnányi található a tóban, és be kellene tiltani a környező halastavakban a busatenyésztést, mivel onnan érkezik az utánpótlás a Balatonba – ezt mondta G. Tóth László, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője az MTI-nek.
A professzor szerint a későbbiekben elérhető lehet az a cél, hogy a tó halállománya önfenntartó legyen – vagyis ne legyen szükség se haltelepítésekre, se állományszabályozó halászatra -, de előbb “ki kell irtani” a nem őshonos, hidrobiológus és ökológus szempontból nemkívánatos busát a Balatonból.
G. Tóth László elmondta azt is, hogy a busaállomány egy része a környező halastavakból jut a Balatonba.
“A saját szemmel is láttam, hogy a Balaton dél-parti befolyóival kapcsolatban lévő, magántulajdonú halastavakból származik a Balaton mostani busaállományának egy része, onnan szökdösnek a kis busák a tóba” – mondta a szakember. A kutatók pár éve szorgalmazzák többféle fórumon, hogy ezeken a halastavakon állítsák le a busatenyésztést, de egyelőre nem született erről jogszabály – tette hozzá.
A professzor nem tartja szerencsésnek, hogy megszűnjön a halászat, vagy az állami tulajdonban lévő halgazdálkodás a Balatonon. Hozzátette: vannak példák arra, hogy jól működik, amikor egy tavat horgászok irányítanak, ilyen például a Tisza-tó, de a szakember félti ettől a Balatont, mivel az egy több területet is kiszolgáló ökoszisztéma, amiből csak egyik a horgászat. Az, hogy a Balaton vízminősége jó, azzal jár, hogy kevesebb a szerves anyag tartalma és kisebb a haleltartó képessége, és ha kevesebb a hal, az nem feltétlenül emberi beavatkozás eredménye – tette hozzá.
