Már több mint 30 esetben kérték, hogy a katasztrófavédelem jelölje ki az ideiglenes szemétszállításra alapvetően önként vállalkozó, más, közeli településen hasonló tevékenységet folytató közszolgáltatót. A kéményseprő-ipari közszolgáltatások kapcsán a kormány a hulladékszállításhoz hasonló lépésre készül – mondta a Népszabadságnak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője.
Egy július végén született kormányhatározat szerint a katasztrófavédelem a hulladékgazdálkodást folytató cégek közül kijelölheti azt, amelynek biztosítania kell a közszolgáltatást. A hatóságok által kiválasztott cégek csak egy évig kötelezhetők erre, és a korábban megállapított díjtételeket kell alkalmazniuk, az indokolt többletköltségeket azonban visszaigényelhetik.
Az év végén 1300 településen jár le a hulladékkezelésre vonatkozó közszolgáltatási szerződés – közölte Bakondi György.
A főigazgató szerint arra is felkészültek, ha valahol a szolgáltatás ideiglenes ellátására nem találnak megfelelő céget. Ebben az esetben a szükségellátásra vonatkozó szabályok lépnének életbe, amikor a szemétszállításra alkalmas járművek – és szükséghelyzetben nem csak a kukásautók – tulajdonosait közreműködésre kötelezhetnék, ugyanakkor közfoglalkoztatottakat is bevonhatnának ebbe a munkába. Ez azonban csak vészforgatókönyv lehet.
Bakondi György elmondta: a kéményseprő-ipari közszolgáltatásnál a kormány hasonló lépésre készül. Elképzelhető, hogy a szakma egyes szereplői a rezsicsökkentésre hivatkozással ezt a tevékenységet sem kívánják tovább ellátni. A főigazgató szerint ennek életveszélyes következményei lennének, egy rossz kémény miatt emberek halhatnak meg. Ezért keresik a módját annak, hogy a katasztrófavédelem miként jelölhetne ki az ilyen munkára hivatalból kötelezhető közreműködőket.
Gyilkolhat a rezsicsökkentés?
Mint korábban megírtuk, a kormány 2013. május 15-én döntött a kéményseprés rezsióradíjának 50 százalékos csökkentéséről. Bár a kormány döntése mögött, a „családok terheinek mérséklése” áll, szakmai egyeztetések híján, amit megnyerünk a vámon, azt majd elveszítjük a réven – jósolta már akkor Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) elnöke.
Szerinte a 2000 forintban megállapított egységdíj csak a kéményseprők bérköltségét fedezi. A szolgáltatás dokumentációs, ügyfélforgalmi, gazdálkodási és technikai feltételét biztosító háttér abból nem lesz fenntartható. Mint mondta: a szolgáltatók bedőlésével és munkahelyek megszűnésével lehet számolni, noha a jogszabályokban előírt feladatokhoz létszámbővítés kellene. Az életveszélyes kémények felderítése prioritást kellene, hogy élvezzen, mert rengeteg a rossz kémény.
