Már füvesítik a felcsúti stadiont, írtuk meg hétvégén. A nagy hír örömére megnéztük, hogy az NB1-es mérőzések egyébként átlagosan hány embert érdekeltek, illetve, hogy azok a csapatok, amelyek új stadiont kaptak, hány nézőt vonzottak a mérkőzéseikre. Lesújtó adatok következnek.
A találkozók hatodára kevesebb mint ezer ember látogatott el
A 2013–2014-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztálya tizenhat csapat részvételével 2013. július 26-án kezdődött, és várhatóan 2014. májusában ér majd véget. A csapatok eddig 120 mérkőzést játszottak.
A Nemzeti Sport adatbankja szerint erre a 120 mérkőzésre átlagosan 2700 fő volt kíváncsi, a meccsek hatodára pedig kevesebb, mint ezer fő látogatott el. A lista alján két meccsel a felcsúti Puskás Akadémia található, a csapat legutóbbi meccse mindösszesen 100 nézőt vonzott, a Diósgyőrrel való találkozó pedig csupán 300 embert.
Videoton – Puskás Akadémia – üres padsorok
Fotó: MTI / Beliczay László
Mindeközben a jövő évi választásokig viszont 6 stadion készül el összesen 50 milliárd forint közpénzből. Új stadiont kap a felcsúti Puskás Akadémia, a debreceni Loki, a budapesti Fradi, a szombathelyi Haladás, továbbá a Diósgyőr, és a Videoton is. Ezek a stadionok – a felcsútit leszámítva – 10 ezer fölötti befogadógadóképességgel rendelkeznek, a kérdés csak az, hogy fogják megtölteni őket. E csapatok magyar meccseit ugyanis idén átlagosan csak néhány ezer fő nézte a helyszínen.
A Loki átlagos nézőszáma 3400 fő, új stadionjuk befogadóképessége: 20 ezer
A Puskás Akadémiának például 3500 fős stadiont építenek, miközben a csapat 1400 fős átlagos nézőszámot tudott produkálni az NB1-ben. A Loki stadionja 20 ezer fős lesz, miközben meccseikre átlagosan 3400-an jártak el, és a legnépszerűbb találkozójuk is csak 7500 főt vonzott a helyszínre.
A Haladás hasonló statisztikával rendelkezik: míg stadionjuk 10 ezer fős lesz, addig meccseikre átlagosan 2400-an mentek el. Legnépszerűbb mérkőzésük 5 ezer szurkolót érdekelt.
Nem sokkal jobb a helyzet a Videotonnál. A csapat NB1-es meccseit átlagosan szintén 4 ezren nézték meg a helyszínen, stadionjuk viszont 14 ezer fő befogadására lesz képes. Hasonló statisztikát produkált a Diósgyőr is. Esetükben az átlagos nézőszám 4200 fő volt eddig, miközben a nekik épülő stadion 10 ezer fős lesz.
A Fradi jobban teljesít
Az aránytalanság egyébként a Fradi esetén a legkisebb: miközben meccseikre átlagosan 7500 fő ment ki, a stadionjuk 22 ezres nézőszámot bír el. A Fradi volt egyébként az egyetlen csapat, amely 10 ezer feletti nézőszámot tudott produkálni.
Fotó: MTI / Földi Imre
Az idei NB1-ben a legnépszerűbb meccs a Fradi-Újpest volt, amire 22 ezren mentek ki, míg a Fradi-Videotonra 12 ezren. Harmadikként a Diósgyőr-Fradi meccs futott be a maga 10 ezres nézőszámával. Az összes többi mérkőzés ennél jóval rosszabbul teljesített.
Miközben az emberek többsége ellenzi a stadionépítéseket, Orbán Viktor miniszterelnök megvédte a sok tízmilliárdos beruházásokat. A kormányfő szerint minden irányból az európai válság hírei jönnek, közben Magyarországon hétről hétre újabb létesítményt adnak át. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy ilyen válságos időszakban kell-e ilyen nagy sportlétesítményeket építeni, a helyes válasz pedig az, hogy igen, épp ilyen időkben kell felszívnunk magunkat.
A stadionépítés – az érem másik oldala:
Nyilván a többség megkérdőjelezi a kormány stadionépítési programjának ésszerűségét, ugyanakkor találni tények mentén sorolható érveket is mellette. Íme hét, címszavakban:
- A sport, mint önálló nemzetgazdasági ágazat a rendszerváltás óta nettó befizetője a költségvetésnek. Értsd: több bevétele volt eddig évente az államkasszának, mint kiadása.
- Ehhez képest a sport, ezen belül a labdarúgás infrastruktúrájára a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem költött – ezért maradhatott nettó befizető. A sportcélú ingatlanok többsége az 50-es éveket idézi. Mindezen felül eközben megszűnt, átalakult több, mint ezer sportcélú ingatlan, amelyek privatizációs bevétele szintén a mindenkori államkasszát gyarapította.
- A fejlett országokban a GDP 1.5-2 százalékát költik sportcélra. Magyarországon ez a rendszerváltás óta 0,4-0,5 százalék.
- Akárcsak számos más országban, a magyar kormány állami nagyberuházásokkal próbálja élénkíteni a gazdaságot. A stadionrekonstrukciós-program is ennek a része. Az építőiparban több ezer embernek ad munkát, nem beszélve a visszafolyó áfa bevételekről. Az 1-3 pontok elfogadása esetén a kormány nem csinál mást, mint 23 év adósságának egy részét próbálja rendezni az ágazat, az abban érdekelt állampolgárok felé.
- A legnagyobb beruházások az un. multifunkcionális stadionok lesznek – Fradi, Debrecen, Puskás Stadion. Itt nem csak labdát kergetnek majd. A Fradi pályán esküvőtől kezdve a koncerteken át sok más rendezvénnyel számolnak, akárcsak Debrecenben.
Ovi focipálya avatás Nyíregyházán
Fotó: MTI - A látványos stadionépítés csak a kirakat. A háttérben a stadionrekonstrukciós-program szerves részét képezi az állam által szintén támogatott MLSZ Országos Pályaépítő Programja, ahol 2013 végéig közel 200, többségében iskolai műfüves sportpályát adnak át országszerte.
- Az iskolai, és egyéb e program keretében épülő sportpályák a gyermekek sportolását szolgálják, amely már az oktatás és egészségügy kérdését is érinti. Ugyan ezek sem máról holnapra beérő, eredményt felmutató befektetések, de 15-50 év távlatából egészen biztosan kimutatható lesz a program a társadalom közegészségügyi állapotára mért hatása.
