Egyszer fizet iparűzési adót a sertéstartó, majd fizet a termelői csoport is – ezt sérelmezi a sándorfalvi Tar-Tó 2000 termelői csoport elnöke. Vass Csaba nem érti, miért kell ugyanazért a disznóért kétszer fizetni, hiszen a magángazda egyszer fizet a saját állománya után iparűzési adót, majd ugyanezeket a disznókat viszi be a termelői csoportba, amely értékesíti azokat. Igaz, hogy számlát állít ki a csoport a gazdának, de szigorúan nonprofit módon működnek, ugyanannyit számláznak, mint amennyiért a vágóhídnak értékesítik a sertéseket. A sándorfalvi termelői csoportnak 46 tagja van, országosan az 500 termelői csoportot figyelembe véve, hozzávetőleg 25-30 ezer termelőt érint, nem csak sertéstartókat.
Az uniós támogatás felét be kell fizetni
A különböző profilú termelői csoportok az iparűzési adót duplán fizetik, majd a Nemzeti Agrárkamara felé utalják a tagdíjat, a NÉBIH-nek pedig forgalom után fizetnek egy viszonylag magas összeget, hogy ott nyilvántartásba vegyék őket, magyarul azért, hogy ellenőrizhessék őket. A tranzakciós adó is jelentős terhet jelent a TCS-k számára. A termelői csoportok megalakulásuk után, ha szigorú feltételek szerint gazdálkodnak, 5 év után az elismert kategóriába kerülnek, majd újabb 5 év elteltével a minősített kategóriába sorolják őket.
100 év alatt sem duplázódik meg a sertéslétszám
Ez idő alatt támogatást kapnak, melynek 90%-a uniós forrásból származik. „Összességében az uniós támogatást a fejlesztések helyett az államnak – különböző jogcímeken – befizetett adókra költjük” – magyarázza Vass Csaba. „Már írtam levelet a minisztériumnak, az agrárkamarának, de mindenütt csak azt a választ kaptam, hogy a törvényeket be kell tartani” – folytatja a sándorfalvi termelői csoport elnöke. „Az 5%-os áfa bevezetése a feldolgozóknak hoz hasznot, a cég tulajdonosa, ahova beszállítunk, világosan megmondta, hogy ettől még nem fog magasabb árat fizetni az élősertésért. Hogyan lesz Magyarországon kétszer ennyi disznó?”
