Sok év, vagy talán minden idők legfontosabb eseménye zajlik Budapesten. Egy nemzetközi kongresszus világhírű vendégekkel. A világ legokosabb emberei egyetértenek abban, hogy a következő évek legfontosabb témáinak egyike az élelmiszerbiztonság, az ivóvízhelyzet vagy a klímaváltozás mellett éppen a nők helyzete a világban. Miközben Európában egyre több vezető politikus, tudós, menedzser nő, addig Magyarországon még mindig arról folyik a szánalmas vita, hogy lemondjon-e egy olyan politikus, aki részegen összevert egy asszonyt, akivel él.
D. Tóth Kriszta az egyik vendég ezen a kongresszuson. Őt kérdezte Bárdos András arról, mit tehetünk azért, hogy forduljon a hazai trend.
Tartsanak velünk minden este 7-től a STORY4-en!
Nőuralom
Egyes kutatók szerint az emberiség hajnalán a nőuralom volt jellemző, ám az 1-5. században a világot elözönlő (erőszakosabb, hódító) indoeurópai nomádok gyakorlata világmodellé lett, ekkor váltotta le a konyhában a férfit a nő.
Manapság még létezik pár törzs, ahol a nők tekinthetőek a domináns nemnek, ők szabják meg az együttélés feltételeit, és ők irányítják a mindennapi életet. Szumátra szigetén egy kisebb országuk van a nőknek, a pár faluból álló közösség egy anyaistenségben hisz, de ez ennek a vallásnak nincsenek fanatikusai – ez a vallás leginkább összetartja a közösséget. A nők felelnek a többiek jólétéért, az élet pedig békés, mert a nők nem dominanciára, hanem konszenzusra törekednek. A délkelet-kínai Mosuóban érdekes dolgot eredményezett a nőuralom: nincs házasság, férfi és nő szabadon dönt együttélésről, majd elválásról, a szingli férfiak külön házban élnek, s ott várják a nőket, akik- ez már ismerős lehet – úgy tesznek, mintha a férfi választaná ki őket… A gyerekek a mama nevét öröklik, és vele is élnek, ha a kapcsolat felbomlana. A vagyon is anyáról lányára terjed. A bangladesi khásziknál is így van, és a vezető szerepet nem a legnagyobb, hanem a legkisebb gyerek kapja a családban (bár ez a cím akkor csak a menopauzával kerül megnyugtatóan a legkisebb gyerekhez). Általában a nőközpontú közösségek békések, mentesek a feszültségektől, és a környezetüknél nagyobb jólétet tudnak felmutatni. (forrás)
feedback surveys
