A KDNP-s EP-képviselő egy hosszú történetet mesélt el a Facebookon, melynek lényege, hogy bár egy férfit rajtakaptak egy gyilkosságon, amely során baltával hasította szét a “a falu bikájának” a fejét, a rendőr mégsem a gyilkosság miatt jelentette fel, hanem csendháborítás miatt, mert távoztában becsapta az ajtót.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Ám mivel a csendháborítás nem volt bizonyított, így a férfit felmentették, a gyilkosság pedig szóba se került. Surján szerint ez az eset jól példázza a székházfoglalók felmentő ítéletét.
“K. Tamást (a gyilkost – a szerk.) felmentették a csendrendelet megsértésének vádja alól. A gyilkosság nem szerepelt a vádiratban. Mindenki tudta, hogy az elhunyt a rendőr, az orvos, a sírásó feleségét is kerülgette, sőt a bíró háza táján is feltűnt olykor. No, ennyit arról, hogy a HAHA nem sértette meg a gyülekezési jogot, a Fidesz székház elfoglalásakor” – szólt a konklúzió.
Mint ismert, a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdai végzése szerint nem követték el a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértését annak a demonstrációnak a szervezői, amelynek során márciusban tüntetők hatoltak be a Fidesz Lendvay utcai épületének udvarára.
A PKKB mind a tizenegy, eljárás alá vont ember esetében hatályon kívül helyezte a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt hozott rendőrségi határozatot, és megszüntette a velük szembeni szabálysértési eljárást. A bíróság hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amely szerint szabálysértést követtek el a szervezők, mert a demonstrációjuknak volt olyan része, amely közterületen történt.
A bíró közölte, a demonstráció a magánterületnek számító Fidesz-székház udvarán történt, és a mintegy hetven embernek a Lövölde térről a Lendvay utcához vonulása nem tartozott szervesen a rendezvényhez.
Surjánnak pedig ez jutott eszébe erről:
“Történt, hogy egy este K.Tamás büntetlen előéletű, de közismerten indulatos ember feldúltan rohant ki szomszédja házából, jól bevágva maga mögött az ajtót. Éppen beleszaladt a falu rendőrébe, kezében egy véres baltával. A rendőr megállította: mit zajong maga itt, tíz óra után. Csapdossa az ajtót? Felveri a falu csöndjét? Ezzel a rendőr maga is bement, ő is becsapta az ajtót, s megállapította, hogy az ajtó alkalmas zajkeltésre, ha kellő erővel csapják be. Az ajtó mögött az előszobában széthasított koponyával ott feküdt a földön a ház gazdája, akit csak a falu bikájaként emlegettek, mert igencsak tette a szépet az asszonyoknak, így K. Tamás feleségének is.
A rendőr szépen mindent feljegyzett, majd feljelentette K. Tamást egy rendbéli csendzavarásért. A bíróságon K. Tamás védőügyvédje megkérdezte a tanúként jelenlevő rendőrt, hogy mit mutat az órája. Kiderült, hogy öt percet siet. Az ügyvéd három tanút is állított, akik bizonyították, hogy a rendőr, amikor bérmálási ajándékként megkapta az órát, öt perccel előre állította és igen büszke volt, hogy sehonnan nem késik el. Ezt a szokását felnőtt korában is megtartotta. Mivel a jegyzőkönyvet a rendőr vette fel, s abban az állt, hogy a csendháborítás este tíz óra 4 perckor történt, nyilvánvaló, hogy az eset pontos időpontja 21:59. A csendrendelet viszont csak 22:00 órától csökkenti a zajszintet. K. Tamást felmentették a csendrendelet megsértésének vádja alól. A gyilkosság nem szerepelt a vádiratban.
Mindenki tudta, hogy az elhunyt a rendőr, az orvos, a sírásó feleségét is kerülgette, sőt a bíró háza táján is feltűnt olykor. No, ennyit arról, hogy a HAHA nem sértette meg a gyülekezési jogot, a Fidesz székház elfoglalásakor.”
