Taschner István közlése szerint két-három éve került Sopronba az első szüretelőgép, azóta egy másik is munkába állt, az idén a termés mintegy felét már ezekkel szedték le.
Nem éri meg borászkodni?
“Az idei volt az első év, amikor már kifejezetten munka-, nem pedig ünnepjellege volt a szüretnek” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a változásban más szempontok is érvényesültek. Egyre több “hobbiborász” áll le a szőlőtermeléssel, mert az alacsony felvásárlási árak miatt a legjobb esetben is csak nullszaldósan zárják az évet. Ez a csoport adja a soproni termés ötödét, leállásukkal pedig csökken a betakarított szőlő mennyisége – jelezte.
Egyre kevesebb a nagytermelő
Taschner István hozzátette: ezzel párhuzamosan lassú birtokkoncentráció indult meg a területen, de az itteni birtokstruktúra továbbra is elaprózott. Az ezer hektár körüli soproni termőterületen egyetlen gazdaságnak van száz hektárnál nagyobb területe és ketten gazdálkodnak 30 hektárnál nagyobb szőlőn. Fél tucat körüli a húsz hektárosok száma; a hegyközség 1400 tagja közül alig 20 nevezhető nagytermelőnek.
Szólt arról is, hogy a helyi szőlősgazdák több új fajtával kísérleteznek fél-egy hektáron, de ezek közül csak a shirah nyert nagyobb, jelenleg öthektárnyi területet. Összehasonlításként megemlítette: Sopronban pinot noir 40 hektáron, cabernet sauvignon 35, cabernet franc négy-öt hektáron terem.
