Az Országgyűlés megszavazta, hogy a Műcsarnok szőröstül-bőröstül a Magyar Művészeti Akadémiához kerüljön. Nem csupán a működtetés, a vagyonkezelés száll az egykor MDF-közeli képzőművészek által alapított, sokáig Makovecz Imre által vezetett, s a közelmúltban az alaptörvénybe is beemelt szervezetre, hanem a tulajdonjog is.
Sosem lesz vége
Az ellenzék kulturális botrányt kiált – ezúttal nem alaptalanul. A szocialista Hiller István szerint eztán megeshet, hogy egy másik kormány a Hősök tere túlfelén álló Szépművészeti Múzeumot adja majd oda egy hozzá közelálló, politikai alapon szerveződő társaságnak, más valaki pedig az Operaházat szervezi ki, és így tovább.
A „mit szól a Műcsarnok-ügyhöz” kérdést a fideszes L. Simon László is megkapta egy délutáni sajtótájékoztatóján, amire az amúgy alapos okfejtésekkel operáló volt kultuszállamtitkár szűkszavúan így válaszolt: nézzék majd meg, hogyan szavazok. (Ne nézzék meg, borítékoljuk: igent fog nyomni a politikus. Ha nem így tenne, úgy járna, mint a pár hónappal ezelőtt a hoffmanni közoktatási törvény ellen prüszkölő Pokorni Zoltán: kiírná magát a parlamentből. Januárban egyebek mellett e kérdésről is faggattuk nagyinterjúban L. Simont, ide tessenek kattintani.)
Határ húgyban
Ahogy mi is megírtuk, a Műcsarnok körül tavaly óta áll a bál. 2012 novemberében határozott a kormány arról, hogy az MMA a Vigadó után megkapja a kortárs művészet fellegvárát is. Hogy ez narancsos falon belül is milyen hullámokat vetett, jól illusztrálja, hogy a hírre lemondott a már a Fidesz-érában kinevezett, nem mellesleg sikeres igazgató, Gulyás Gábor. (Gulyás nevéhez köthető a pompás Bukta Imre-tárlat, a Bizottság-emlékkiállítás és a Mi a magyar?. Ez utóbbi amellett, hogy évtizedek óta a legnépszerűbb kortárs tárlatnak bizonyult, sok – jellemzően ideológiai – vitát is kavart. Mások mellett a kormány liblingje, az MMA nyolcvanéves elnöke, Fekete György is támadta emiatt Gulyást. Szerinte “a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”. Állítólag egy videó borította ki Feketét, amelyben az alkotó levizeli a szerb-magyar határt.)
Fekete egyébként már korábban szemet vetett a Műcsarnokra. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
Fotó: MTI/Marjai János
Kormányzót!
Az MMA irányultságához adalékként idézzük fel Makovecz Imre egy a Heti Válasznak 2010 márciusában adott interjúját: „Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki – különben nem lehet fölemelni az országot… A Cinege utca és a Csipke utca sarkán látsz egy kalotaszegi kaput. Megnyomod a csengőt, bemész. Öt gyereket találsz, egy kedves asszonyt, szerény villát. Ha csak ezt látnám, a személyes környezetet, nekem elég lenne, hogy lássam azt is, lakója mit gondol az életről, a jövőről. Például: gyerekeket hoznak a világra. Ez a legfontosabb. Nekem csak három van, és most, amikor már nem lehet, azt mondom: több kellett volna. Persze van más személyes tapasztalatom is Orbán Viktorról. A szemembe néz, figyel, világosan, tisztán lehet vele beszélni.”
