Az elmúlt 11 év rekordárvizei és az a tény, hogy felszíni vizeink 95 százaléka külföldről érkezik, bőségesen elegendő ok arra, hogy Magyarország elkötelezett legyen a víz ügye mellett. Ezt az államfő mondta, amikor a Magyar Tudományos Akadémia épületében megnyitotta az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs testületének (UNSGAB) ülését. Áder János közölte: a vízhelyzet – a vízellátás biztosítása, a vízszennyezés megelőzése, az előrelátó vízgazdálkodás – a 21. század legsúlyosabb kérdése.
Fotó: MTI / Beliczay László
A köztársasági elnök felidézte az idei, valamint a 2002-es és a 2006-os magyar árvizeket, és azt mondta, “a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg az éghajlatváltozás káros következményeit”. A kérdés csak nemzetközi összefogással oldható meg. Miután felszíni vizeink 95 százaléka külföldről érkezik, ezért “részben szomszédjainktól függ, mennyi és milyen minőségű vizet kapunk” – mondta Áder János. Szerinte a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó jó alkalom arra, hogy “arról beszéljünk, felelősséget viselünk a jövő nemzedékekért, és szót tudunk váltani a nemzeti és a nemzetközi szervezetek felelősségéről is”.
Az év magyar diplomáciai eseménye
A kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó az év legfontosabb eseménye a magyar diplomáciában – mondta korábban a a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára. Több mint száz országból érkeznek résztvevők a négynapos eseményre. Mintegy 1500 vendég – állami vezetők, diplomaták, tudósok, üzletemberek, vízügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői – jönnek a tanácskozásra – emelte ki Wintermantel Péter. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ha nem sikerül további jelentős változásokat elérni a vízgazdálkodásban, 2030-ra globális vízellátási problémák alakulhatnak ki a világban.A budapesti világtalálkozó kedden délután kezdődik, a rendezvényt Áder János és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszéde nyitja meg.
Kincs, ami nincs
Több ember több vizet fogyaszt, ami a szennyezéssel és a klímaváltozással együtt immár komoly vízhiányhoz vezet, ezért a víz egyre jelentősebb konfliktusforrás lehet a következő évtizedekben. Korábban a darfuri katasztrófa egyik kiváltó okának tartották, hogy az ott élők mind nehezebben tudtak megküzdeni a természettel is: a sivatag délről folyamatosan nyomult előre. Egy korábbi ENSZ-jelentés szerint a XXI. század közepére – legrosszabb esetben – 60 ország lakosai szenvednek a vízhiánytól. A Föld felszínének kétharmadát ugyan víz borítja, de túlnyomó része sós, az édesvíz aránya csak 2,5 százalék, aminek a kétharmada fagyott állapotban található a sarkokon és a magas hegyek hómezőin.
Vízháborúk jöhetnek?
Tehát az összes felszíni víz alig több mint 0,7 százalékán kell osztoznia az egyre szaporodó emberiségnek. Mindez magában hordozza a konfliktus lehetőségét. A szakemberek szerint félő, hogy a jövőben kénytelenek leszünk megismerkedni a vízháború fogalmával, vagyis a tiszta, iható édesvíz miatt akár harcok is lehetnek, a világ jelentős részén ugyanis már most is elérhetetlen luxus a tiszta víz. Az ENSZ egyik tanulmánya szerint különösen azokon a területeken robbanhatnak ki háborúk, ahol a folyók, tavak több országhoz tartoznak. A Nílusért például több afrikai ország megküzdene.
