A vizsgált törvény szerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek. A jogkövetkezményeket a bíróságoknak kellett megállapítaniuk – derül ki az Alkotmánybíróság honlapjáról.
A törvényt húsz ítélkező bíró támadta meg az AB előtt, mert álláspontjuk szerint az sérti többek között a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvét.
Az AB korábbi gyakorlatával összhangban arra alapította döntését, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az “igazságtételi” jogalkotás.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a “jogerő olyan áttörése”, amely kizárólag az elítéltek javára történt, nem sérti a jogállamiság követelményét. A testület szerint a jogalkotó a hatalmi ágak megosztásának, illetve a bíró függetlenségnek az elvét sem sértette meg azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azok elítélését, akiket a 2006 őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban ítéltek el.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá: a Semmisségi törvény a csak a rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapított elítéléseket kívánta jóvátételben részesíteni..
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotó más utat is választhatott volna (például amnesztia-törvényt), azonban más államok tapasztalatait is figyelembe véve, a többi lehetséges út bejárása sem garantált volna problémáktól mentes, hatékonyabb megoldást.
