Nem hiányzik majd a kőkemény elszámoltatás? Nem bánja, ha a kormány nem feltétlenül tartja tiszteletben a Nemzeti Együttműködést? Szívesen kerülgetne tüntető fideszeseket az utcán? Szavazzon az MSZP-re!
Gyurcsány azt mondja, a Fidesz 2014-es legyőzése sétagalopp lenne a kormányzáshoz képest.
Készen állunk a kormányzásra. A kormányzásból elégtelenre vizsgázó Fidesszel ellentétben mi tanultunk a saját hibáinkból, és persze az Orbán-kormány háromévnyi ámokfutásából is. Ezért mi jobban fogjuk csinálni.
Vegyük végig ezt a „mit csinálnánk jobban” kérdést. Először is: hogyan viszonyulna az ellenzékhez?
Nyitottan, párbeszédre készen. Meghallgatnám és megfontolnám a véleményüket.
Sok szoci attól tart, ha győz is a bal, belülről Orbán kilenc évre bebetonozott emberei, kívülről az utcára szólítható aktivisták lehetetlenítenék el a kormányzást.
Jól kell kormányozni, ez a hatékony válasz. Azt kell majd lássák a Fidesz szavazói, hogy az új kormány mindenkit képvisel, és esze ágában sincs megbüntetni az Orbánra voksolókat.
Elszámoltatást, leszámolást, bőrszíjon vezetett fideszes szilvásygyörgyöket terveznek?
Nekünk nem lesz elszámoltatási kormánybiztosunk. Nem lesz, mert nem akarok politikai boszorkányüldözést. De az igazságszolgáltatásnak tennie kell a dolgát. Aki jogszabályt sértett, aki visszaélt a politikai hatalmával, akár földügyben, akár trafikügyben, akár Közgép-ügyben, bármiben, annak bűnhődnie kell.
Orbán „arányos választ” ígér egy esetleges balos kormánynak: nem lesz baj, nem lesz tüntetés, ha az utód intézkedései nem sértik a nemzeti együttműködés rendszere által lerakott alapokat.
Hát akkor sok tüntetés lesz. Annyiban azért pozitív ez a hír, hogy kiderül belőle: Orbán már barátkozik a vereség gondolatával.
Mihez kezdene a trafikokkal?
A legegyszerűbb megoldást választjuk: aki akar, árulhat majd dohányterméket. Nem mellesleg utánanéznénk, hogy zajlott a koncesszió, hogyan fordulhatott elő, hogy szinte csak fideszesek, Fidesz-közeliek és rokonaik jutottak trafikhoz.
Vészhelyzetben átszabható az a törvény, akár kétharmaddal. Állítólag a rezsicsökkentés és tán a közszolgáltatások nonprofittá nemesítése is az alaptörvény része lesz.
Lassan már a taxik színét is kétharmados törvény szabályozza.
Mire számítsanak a húsz évre kiosztott tartós földbérletek kedvezményezettei? Reszkessenek?
Reszketni nem kell, de azért megnéznénk, hogy a hirtelen a magyar nagybirtokosok közé keveredett műkörmösök és tetőfedők hogyan jutottak földhöz.
Ki minősülne műkörmösnek?
A műkörmösök.
Lehetne fogást találni ezen a definíción. Akár úgy is érthető: aki fideszes, műkörmösnek minősül. Na persze akkor meg az a kérdés, hogy ki minősül fideszesnek. Nyilván a műkörmösök. Ez egyre rosszabb.
Bocsánat, szerintem ez egyáltalán nem vicces. Itt magyar családok ezreinek megélhetéséről van szó. Ezért át kell nézni egyenként a pályázatokat. Ha minden tisztességesen ment, ha helyi földműves kapta a területet, nincs gond. Ahol nem így történt, ott visszavesszük a földet.
Felrúgna húsz évre kötött szerződéseket?
Ahol nem a törvény és a morál szabályai szerint köttetett szerződés, ott igen. Ezekben az esetekben ez nem lehetőség, hanem kötelesség.
Szigetelés, nyílászáró, fűtés, fenntarthatóság. Ugye nem gondolta, hogy Mesterházyék megfeledkeznének a rezsiharcról csak azért, mert nem ők találták ki? Illetve bocsánat: ők találták ki. Később: hogy ússzuk meg, ha már nem lesz bankadó?
Mi lenne a rezsicsökkentés sorsa? Kikukázná?
Igazságossá és fenntarthatóvá tenném. Mert az nincs rendben, hogy én is kapok támogatást, meg a miniszterelnök is, meg az is, aki az uszodáját fűti az olcsóbb árammal. Jövedelemkorlátot és mennyiségi korlátot kell felállítani a támogatáshoz.
Orbán szerint ön fordítva ül a lovon: ugyanis a rezsicsökkentést nem az állam finanszírozza, hanem a szolgáltatók haszna fedezi. És hát miért lenne baj, ha nem a multi zsebét hizlalja, hanem a jómódú magyarnál marad a medencés áramprofit?
A mi javaslatunk nem erről szól. Hanem arról, hogy a rezsicsökkentést igazságosan kell megvalósítani: úgy, hogy a gazdagok ne kapjanak semmit, a rászorulók pedig kapjanak többet. Ehhez semmi köze a szolgáltatók profitjának.
Hamarosan húsz százaléknál tart a rezsicsökkentés, és harminc a cél. Ha a gazdagok kimaradnak, a szegények harminca fölmehet negyven, sőt ötven százalékra. Ezt ígéri a szocialista párt?
Akár. De mi fenntarthatóvá is tennénk a rezsicsökkentést. A számháborúnál fontosabb a fenntarthatóság, amihez szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés kell. Ráadásul mindezt a magyar kis- és középvállalkozói szektor végezheti EU-s pénzből, vagyis szinte saját forrás nélkül munkahelyet teremtünk és dinamizáljuk a gazdaságot.
A Fidesz is csinálja a panelprogramot.
Azt az MSZP csinálta. Most a Fidesz csak imitálja. Mi viszont újra évi két-háromszázmilliárdot szánnánk erre a célra.
Mi lenne a bankadó sorsa?
Megmaradna, de lépésről lépésre, feltételekhez kötve csökkentenénk a volumenét egy határig, arra kötelezve a bankokat, hogy forgassák vissza a gazdaságba az így náluk maradt pénzt.
Egyszerűbb elvenni, aztán majd az állam vagy a jegybank szétosztja.
Egyszerűbb, de károsabb.
A bankadó mára a költségvetés szerves része. Ha kihullik, dől a büdzsé.
Ennél rosszabb a helyzet. Nemcsak a bankadó, hanem az összes különadó, összesen úgy hétszázötvenmilliárd forintnyi tétel lett állandó eleme a büdzsének.
Mennyi idő alatt és milyen mértékben csökkenthető az összeg?
Az a gazdasági növekedés mértékétől függ.
Mennyi marad a hétszázötvenmilliárdból?
Amennyi a költségvetés stabilitásához kell.
Az extra adók eredendő oka, hogy be kellett tömni azt az ötszázmilliárdos lyukat, amit az egykulcsos adóval ütött a Fidesz a költségvetésen. Ön tartja még, hogy visszaállítaná a többkulcsost?
Igen, mert mi igazságossá akarjuk tenni az adórendszert.
Milyen kulcsokkal?
Attól függ, milyen helyzetben vesszük át a kormányzást. De egy biztos, olyan adórendszert akarunk, ami több pénzt hagy a kisebb keresetűek kezében.
Mennyi pluszbevétellel számol ebből a forrásból?
A mi javaslatunk zéróösszegű átalakítást jelent. Három adókulcsot tervezünk: az alsó 14-16 százalék, a középső 24-26, a felső 29-32 százalék lenne.
Mihez kezdene az einstandolt magánnyugdíj-pénztári megtakarításokkal?
Sajnálatosan az idő oldja meg ezt a kérdést: a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenültek, hamarosan az utolsó ilyen cégek is lehúzzák a rolót.
Mi lesz az elvett kétezer-hétszázmilliárd forinttal?
Az a pénz már nincs meg. Eltapsolta a Fidesz-kormány. Sajnos nincs miből visszaadni. Magával a nyugdíjproblémával viszont kezdeni kell valamit, de ez akkora volumenű kérdés, hogy szakmai, politikai és társadalmi konszenzus kell hozzá.
Egy kicsit még kapargatjuk az MSZP hagyományosan kedvenc témáját (nyugdíj), majd megpróbáljuk előcsalogatni Mesterházyból a közgazdászt, aki nem hagyja, hogy hazaárulózzunk egy jót.
Mi a terv a megszüntetett nyugdíj-privilégiumokkal? Önök nem mertek ütközni az egyenruhásokkal a korkedvezményes nyugdíjak ügyében, Orbánnak viszont volt mersze felrúgni ezt a társadalom igazságérzetét irritáló helyzetet. Igaz, különösebb empátia nélkül tette ezt.
Nem igaz, hogy nem mertünk hozzányúlni.
Hozzányúltak?
Igen, de nem akartunk minden kedvezményt lesöpörni.
Visszaadnák az elvett előjogokat?
Mi biztosítanánk a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, mert ez így igazságos.
Tűzoltók, rendőrök? Ismét irány a nyugdíj akár már a negyvenes életévekben?
Ne keverjük össze a dolgokat. Hazug az a fideszes duma, miszerint 2010 előtt negyvenéves rendőrök mehettek nyugdíjba. Már a mi kormányzásunk idején sem lehetett ilyen feltételekkel nyugdíjba menni. A rendszert úgy kell újragondolni, hogy az társadalmilag elfogadható, finanszírozható és a különböző hivatások számára méltányos legyen. Ugyanez igaz a rokkantnyugdíjakra is.
Visszajöhet a nyolcszázezer rokkant országa?
Az biztos nem. Annak amúgy speciális oka volt: a rendszerváltás után rengeteg, a munkaerőpiacról kieső, de az öregségi nyugdíjat még el nem érő ember került ebbe a kategóriába. Ma már „csak” háromszázötvenezer olyan rokkant él az országban, aki nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Mit szól a 3,8 százalékos jegybanki alapkamathoz?
Következménye ez a jelenlegi gazdaságpolitikának.
Vagyis?
Kockázatos.
A csökkentésnek köszönhetően folyamatosan sok tízmilliárd forinttal kevesebbet fizet Magyarország az államadóssága kamataként.
Amíg az amerikai pénzpumpa működik.
Szóval nem örül a 3,8-nak?
Egyszerűen veszélyesnek tartom. Nem örülök annak, hogy nincs gazdasági növekedés, aminek segítségével kinőhetnénk az államadósságot. Nem örülök, hogy nincsenek új munkahelyek. És nem örülök annak, hogy hozzá nem értők és kalandorok irányítják a monetáris és gazdasági politikát.
Közel háromszor ekkora alapkamat mellett sem sikerült kinőni az államadósságot. Viszont brutális sokba került a finanszírozása.
Ettől még a növekedés az egyetlen hosszú távú és hatékony megoldás. Európa mára a növekedésösztönzést választotta a megszorítások helyett. Számunkra is ez a járható út. Megjegyzem, a magyar államadósság elleni harcot Orbán Viktor elvesztette.
Az „elmúlt nyolc év” kormányai arra hivatkozva nem engedtek az alapkamatból, hogy ha keveset kaszál a pénzügyi befektető, akkor kimenekíti a forrótőkéjét, s napok alatt elsodor minket az államcsőd. A kormányváltás óta esik az alapkamat, mégsem dőlt be az ország. Hogy van ez?
Mit értünk bedőlés alatt?
Az államcsődöt.
Az ország gazdasága tetszhalott állapotban van, lefagyott a hitelezés, cégek ezrei mennek csődbe, nincsenek beruházások, nem jönnek létre új munkahelyek, az emberek pedig egyre szegényebbek. Még a költségvetési hiánycélt is egyre nehezebben és egyre nagyobb társadalmi áldozatok árán tudja tartani.
Olvasni olyat is, hogy hazaárulás volt százmilliárdokat tömni nyugati befektetők zsebébe az indokolatlanul magas alapkamaton keresztül.
Nézze, én közgazdász vagyok. Ez kicsit bonyolultabb összefüggés, minthogy egy hazaárulózással el lehetne intézni.
Mint volt sportállamtitkár, mit kezdene a csatáryzó, szarromániázó, olykor az utcán is politikailag aktív futballhuligánokkal?
Keményen megbüntetném őket. Nem úgy, mint a Fidesz.
Nem büntették őket szigorúbban az önök kormányzása alatt sem. Sőt a 2006 őszi utcai „drukkerek” zöme is megúszta.
De. A sporttörvényen is változtattunk, hogy keményebben fel lehessen lépni a futballhuliganizmus ellen. A 2006-os események pedig nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Visszametszené a Fidesz által a nemzeti identitásképzés fontos elemének tekintett futball jelenlegi forrásait?
Nemzeti identitásképző sportnak ott van még az úszás, a vízilabda…
…a kézilabda, az öttusa, a kajak-kenu, és még sorolhatnám. Nem stadionokat kell építeni, hanem tornatermeket, mert a mindennapos testnevelés ma azt jelenti, hogy az iskola folyosóján sétálnak föl-le a gyerekek.
A székely zászló balos kormány alatt is maradna a Parlamenten?
Persze. Orbán Viktor jóbarátjával, Basescuval szemben engem nem zavar. Egyébként balos polgármesterek is – mások mellett a szegedi Botka László – kitűzték a saját településükön.
Maradhat a határon túli magyarok szavazati joga, vagy csak porhintés volt a december ötödike miatti bocsánatkérés?
Nem szakítunk fel behegedt sebeket, így a lakóhely nélküli honosítás kérdését és a határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintjük. Határozottan elutasítjuk azonban, hogy a kisebbségben élő magyarokat bárki a belpolitikai küzdelmek eszközeivé tegye. A saját életükre nézve nekik kell a döntéseiket meghozni, ezeket pedig a magyar államnak kötelessége támogatni. Ehhez korrekt, tisztességes, európai viszonyra van szükség a határon túli magyarokkal, politikai képviseleteikkel és a környező országok kormányaival is.
