A főként rendőröket, katonákat érintő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok az szja-val csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni. A törvényt több magánszemély, jogvédő, szakszervezet és az ombudsman is támadta. Egyebek mellett a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való jognak a sérelmére hivatkoztak.
Alkotmánysértő is, meg nem is
A korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényről (Knymt.) a testület kimondta, hogy valóban alaptörvény-ellenes az a szabály, amely értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a jogszabály hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Ezt a kitételt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A testület megállapította: “A jogállamiság elvébe ütközik, hogy a szolgálati járandóság jogosultja a bűncselekmény elkövetése idején nem lehetett teljes körűen tisztában tette jogkövetkezményeivel. A jogalkotó a szüneteltetés jogalapját – annak idődimenzióját – tehát önkényesen határozta meg, mivel csak a szolgálati járandóság mint ellátási forma bevezetését követően (azaz 2011. december 31. után) elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt szüneteltetheti a juttatást.”
Fotó: Kummer János
A többi indítványt egyebekben elutasította. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő magánszemélyek a tulajdonhoz való jognak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a szociális biztonsághoz való jognak a sérelmére hivatkozva kifogásolták, hogy a jogalkotó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően már megszerzett nyugdíjjogosultságokat megszüntette, helyette – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóság folyósításáról rendelkezett.
Hiába panaszkodtak nagyágyúk is
Volt országgyűlési képviselők, illetve korábban szolgálati nyugdíjban részesülők külön is sérelmesnek találták, hogy az őket a Knymt. alapján megillető korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság összege a személyi jövedelemadó mértékével kevesebb, mint korábbi nyugdíjuk összege volt. Az alapvető jogok biztosa szintén indítványt nyújtott be, alaptörvény-ellenesnek tartva a törvény több rendelkezését, köztük a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó előírásokat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény felhatalmazása alapján a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást jogosan csökkenthette, alakíthatta szociális ellátássá vagy szüntethette meg, munkaképesség esetén. Emiatt a testület szerint a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme nem állapítható meg.
Nincs hátrányos megkülönböztetés
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy “a szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel az érintett személyek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van: (1) az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, illetve az azt még el nem ért személyek eltérő kezelésének alapja maga az Alaptörvény, (2) a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként (3) a volt országgyűlési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel (akiknek az ellátása – szemben az országgyűlési képviselőkkel – nem csökkent a személyi jövedelemadó mértékével), és (4) a korábban szolgálati nyugdíjat kapó személyek között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerű indoka az előző rendszer (szolgálat felső határa) figyelembevétele, továbbá az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni”.
A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt fűztek. A határozat teljes szövege itt olvasható.
AB: milliós fizetés mellé még nyugdíj is jár
A Népszava információi szerint vannak olyan alkotmánybírók, akik a közszférára vonatkozó általános tiltás ellenére magas fizetésük mellé a nyugdíjukat is felveszik. A testületnél a lappal tudatták, hogy a jogszabály szerint “magának a nyugdíjasnak kell bejelentenie a nyugdíjfolyósítónál, ha …. nyugdíjának folyósítását szüneteltetni kell”. A Nyugdíjfolyósító Intézet döntése alapján ez a rendelkezés az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjaira nem vonatkozik.
Az ok, hogy “választott tisztségviselők, és jogállásukat az Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza”. Bitskey Botond főtitkár a Népszavával közölte, hogy tudomásuk szerint jelenleg három alkotmánybíró részesül nyugellátásban, Salamon László, Dienes-Oehm Egon és Balsai István, “de erre vonatkozóan az Alkotmánybíróság Hivatala nem kezel adatokat”. A lap úgy tudja, Salamon László és Balsai István azok, akik a bruttó 1,5 millió forintos fizetésük, a szolgálati lakás és kocsi mellett a nyugdíjukat is felveszik. Dienes-Oehm Egon a jogszabályoknak eleget téve kérte az ellátás szüneteltetését.
A Népszava szerint erkölcsi kérdések merülnek fel ugyanakkor az alkotmánybírókkal kapcsolatban. A kiskeresetű pedagógusok, egészségügyi dolgozók július elseje óta akkor sem kaphatnak a bérük mellett nyugdíjat, ha anyagi helyzetük ezt sokkal inkább indokolná, mint a milliós fizetéssel rendelkező alkotmánybírók esetében.
