Augusztus 15-én zenével, fényekkel, nagyon sok emberrel és felfokozott hangulattal adták át Székesfehérváron a Fő utcát. Az átadás előtt néhány nappal végigjártuk a Belvárost egy kamerával, ahol megállapítottuk, hogy felébredt a Székesfehérvár több évtizedes álmából. Este tíz óra után is ember, sok ember volt az utcákon, teraszokon.
Voltak kommentelők, véleményformálók, akik azt jósolták, hogy „ha már nem lesz ilyen meleg, és az emberek kimásznak a vackaikból a szélrózsa minden irányába, ugyanolyan halott lesz a város éjszaka, mint volt”. A nyár megszűnt, az esti levegő 10 fok alá süllyedt Fehérváron, és mégis hasonló volt a kép, mint első tesztelésünkkor. A Fő utca átadásakor valaki azt mondta: „ez a város már soha nem lesz az, ami volt”. Egy hónap után úgy fest, igaza van. A szeles, hűvös este – tíz körül – még mindig él Székesfehérvár belvárosa. Bár igaz, az utcának éket adó indavilágítás itt-ott haldoklik, de ne legyünk túl szigorúak, hiszen már harminc napja működnek! Úgy néz ki, hogy a vigasságok alkalmából kiöntött étolaj, kolbászzsír, pecsenye eltüntethető, mert a sokat kritizált burkolat ismét egységes színű. Az egy másik kérdés, hogy a járólap még egy kerékpár alatt is mozog egyes helyeken, de ez meg bizonyára a sietség oka.
A díszvilágítás viszont kimondottan jót tesz a Belvárosnak. Még a megkopott ciszterci templom is pompázik az éjszakai fényben, pláne, ha fel is újítanák legalább a homlokzatát – bár információink szerint erre is lesz kormányzati támogatás.
Úgy fest, hogy este tíz körül nyugodtan mondhatjuk: jó reggel Fehérvár!
