Utolsó nyilvános hivatali rendezvényén, ahol egy tanulmánykötetet mutattak be, Szabó Máté úgy fogalmazott: a vesztesek „a paragrafusok fogságában vergődnek”. Az elmúlt három évben 727 új törvény született, ami sok új problémát szült – mondta az alapvető jogok biztosa, hozzátéve, e jogszabálytömeg hozzávetőleg 10 százaléka alapos felülvizsgálatra szorulna, és ezek javarészt éppen azok a szabályok, amelyek befolyásolják a kiszolgáltatott társadalmi csoportok helyzetét.
A luxusipar nem termelhet selejtet, mert azt nem tudja eladni, de az elesetteknek termelő iparágakban jóval gyengébb a minőségbiztosítás. Így van ez a jogalkotásban is, ez pedig nem luxusiparág – tette hozzá Szabó Máté a hivatala által vizsgált témákra utalva. Az alapjogi biztos feladata ugyanis a legkiszolgáltatottabbak jogainak védelme, illetve az alapjogi visszásságok feltárása.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Erről a munkáról ad reprezentatív képet a Pajzsuk a törvény – Rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben című félezer oldalas kiadvány, melyben a legfontosabb ombudsmani projektekről számolnak be a szerzők. A kötet tanulmányai elemzik az ombudsman alkotmánybírósági indítványainak sorsát, a kisebbségek – például romák, melegek -, a gyermekek és a jövő nemzedékek, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, a közfoglalkoztatottak, a fogvatartottak, a menekültek, a kilakoltatottak alapvető jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a március 15-ei hóhelyzet tanulságait.
Szabó Máté szeptember 24-én távozik hivatalából. Hat éve Sólyom László köztársasági elnök jelölése alapján választotta meg a parlament kétharmados támogatással az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az ombudsmani rendszer 2012 elején átalakult, azóta egyetlen alapjogi biztos van. Áder János köztársasági elnök augusztusban Székely László jogászt jelölte az új alapjogi biztosnak, a jelölt bizottsági meghallgatása már megkezdődött a parlamentben, szerdán a fenntartható fejlődés bizottságában támogatták jelölését. Székely Lászlót várhatóan hétfőn hallgatják meg a parlament alkotmányügyi és emberi jogi bizottságaiban, és a tervek szerint még aznap sor kerülhet a plenáris szavazásra is.
