Kövér László szerint elvégezték azt a munkát, amit a ciklus kezdetekor elterveztek. Hihetetlenül intenzív és kimerítő, sokszor kívülről nézve talán kapkodónak és hektikusnak tűnő, de alapvetően mennyiségében és minőségében jó teljesítmény van mögöttünk – fogalmazott az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta: nagy, rendszerszintű átalakítással már nem számol.
A házelnök szerint “az államigazgatástól kezdve a nyugdíjrendszeren át a rendvédelemig mindenütt alapvető változások történtek, amelyeknek a célja ugyanaz volt: hogy rendet tegyünk az országban, kiszámítható és ugyanakkor tisztességes viszonyokat teremtsünk mindenki számára”. Az agráriumban van még egy kis törvényalkotási adósság, de nem tragédia, ha az előre eltervezett törvények mindegyike nem készül el ebben a ciklusban. A földjogi szabályozás legfontosabb eleme, a földforgalomról szóló törvény már megszületett.
A kormány őszre 42 pontos törvényalkotási tervet állított össze, melyben a legkülönbözőbb jelentőségű jogszabályok szerepelnek. Kövér László szerint a parlamentnek nagyobb mozgásteret kellene adnia a mindenkori kormánynak. Ő azt tartaná normálisnak, “függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak”. Ez egyfajta rendeleti kormányzás lenne, a rendeleti kormányzás rossz íze nélkül – tette hozzá.
A történelmi előzmény
Mária Terézia annak idején a háborúk miatt több hadiadót akart. Össze is hívta a diétát, ám 1764-ben a magyar rendek és a királynő viszonya végleg megromlott, mert a nemesség a kért 1 millió helyett csak 700 ezer forint hadiadót volt hajlandó megajánlani. Ürügyként azt hozták fel, hogy parasztjaik nem terhelhetőek tovább. Mária Terézia válaszul áttért a rendeleti kormányzásra, többé nem hívta össze az országgyűlést, minden kérdésben maga döntött, és rendeleti formában vezette azokat be, másrészt a parasztok terheit enyhítendő meghozta Urbárium rendeletét.
Nagyot ugorva a történelemben érdemes felidézni, miként vélekedett Barankovics István 1947-ben a rendeleti kormányzás veszélyeiről.
A rendeletekkel való gyakori folyamatos, hosszadalmas kormányzás tehát a demokrácia szempontjából egyáltalán nem tekinthető veszélytelen módszernek, e veszélyeken annál kevésbé tudnók magunkat a törvényhozás szuverenitására való hivatkozással könnyedén túl tenni, mert a magunk részéről szólván hozzá a javaslathoz, a néppárt egy olyan program képviseletére kapott választóitól megbízást, amely program félreérthetetlen határozottsággal foglat állást a rendeletei kormányzás állandósítása ellen, sőt a kivételes hatalom jogkörének szűkítése és végül a kivételes hatalom teljes megszüntetése mellett. És programunknak ez a része nem csupán gyakorlati értékű, hanem éppen demokratikus elvi jelentősége felől sem hagytuk kétségben azokat, akik a választási agitáció során meghallgattak bennünket – mondta a Demokrata Néppárt néhai elnöke.
A róla elnevezett alapítvány honlapján olvasható felszólalás különösen annak fényében érdekes, hogy az alapítvány igen jó kapcsolatokat ápol a jelenlegi kormánypártokkal, amelyekhez kurátorai is kötődnek.
