Az IMEDIA kft. a szegedi előadások, és ehhez kapcsolódóan az RTL Klub közvetítésének médiavisszhangját vizsgálta augusztus 17-e és 29-e között. Ez alatt a másfél hét alatt mindösszesen 442 releváns tartalom született, miközben a kolozsvári előadásról alig 47. A szegedi előadás cikkeinek elérése 32,7 millió fő, ami azt jelenti, hogy a 15 évnél idősebb magyar lakosság átlagosan több mint 3-szor találkozott erről szóló tartalommal.
86 pozitív kritika, 83 negatív, de szerintük a darab nem megosztó
A darabról az elemzés szerint 86 pozitív kritika jelent meg, amely mellé 83 negatív párosult. A kritikák közül 27 cikk támadta az előadás művészi színvonalát, 13 cikk értette és elemezte a darab üzenetét, de nem értett egyet vele, valamint 43 megjelenés egyszerűen „magyargyalázás”-ról, „mocsok”-ról beszélt. A szubjektíven, elvi alapoú támadás – mint írják – az összes kritikának kevesebb mint negyede (22 százalék), 14 vélemény.
– Mindebből az következik, hogy az érzelmi alapú támadások egy nagyon szűk, de nagyon aktív körhöz tartoznak. A pozitív tartalmak között hasonló, érzelmi alapú érvelésre nem is látunk példát. Ez pedig közel sem fedi le a köztudatban élő gondolatot, miszerint megosztotta az országot a darab és az „egyik fele gyalázza, a másik isteníti” – állítják merészen a készítők közvetlenül azután, hogy kijelentetik: az István, a királyról ugyanannyi negatív és pozitív kritika jelent meg.
A média a hibás
Az IMEDIA hozzátette: az objektív érvelésen alapuló vélemények többsége elismeri a rendezést, még a blogszférában is pozitív fogadtatást kapott a mű.
– Az éles támadások tehát kizárólag egy szűk, politizáló és aktív réteghez kapcsolódnak. A magyar média pedig évtizedes reflexeivel az ellentétpárokat keresve, ezt nagyította fel az „országot megosztó”, „heves indulatokat kiváltó” üggyé, átpolitizáltságot és indulatokat láttatva ott, ahol teljes cikkek alig több mint 10 százaléka jeleníti meg ezt – szögezik le.
