Gy. Németh Erzsébet: Tarlós zsidózott, de nem antiszemita

„Úriember nem zsidózik, a többinek pedig tilos” – a Demokratikus Koalíció üzeni ezt az imént kiadott közleményében Tarlós Istvánnak. Ezek szerint zsidózásnak minősítik a főpolgármester tegnapi, hírtévés mondatát.

Mi másnak minősíthetnénk? Tarlós István ideges. Sajnálom, hogy már egy bibliai idézetről is az jut eszébe, kinek kell forgatnia az Ószövetséget, s kinek az Újszövetséget. Ezzel együtt természetesen nem tartom antiszemitának a főpolgármestert.

A hajléktalanprobléma kezelése kapcsán keveredtek vitába.

Igen, úgy gondoljuk, Tarlós István irgalmatlansága a fedél nélkül élni kénytelen nyomorult polgártársainkkal szemben visszatetsző. Idegessége indokolt, hiszen a Policy Solutions minapi közvélemény-kutatásából is kiderül: a közterületek „kisöprését” a budapestiek döntő többsége alkalmatlannak tartja a hajléktalanprobléma megoldására.

Tarlós szerint manipulatívak a kérdések.

Tarlós István csak azokat a közvélemény-kutatásokat fogadja el, amelyek az ő igazát támasztják alá.

Belinkeljük a közvélemény-kutatást, döntse el az olvasó, manipulált-e a cég. Öntől hadd kérdem azt: jó az, ha parkban, aluljáróban lakik a hajléktalan?

Nem. Semmiképpen.

Fotó: MTI/Földi Imre

Akkor legalább ebben egyetértenek. Tarlós szerint a 2010 előtti Demszky-féle városvezetés hajléktalanügyben semmit nem tett.

Sok mindennel vádolható az „elmúlt húsz év”, de ha valamihez, hát a hajléktalansághoz igazán szenzibilisen közeledtünk. A három éve Budapest élére került Tarlósnak kezdetben tetszett az irányvonal, de aztán, nyilván a Fidesz rendpárti elképzelései hatására, meggondolta magát. Azóta kizárólag rendészeti és rendvédelmi eszközökkel közelít hajléktalankérdéshez. Hibát hibára halmoz. Az első bűn az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat és közüzemi cégei 2010-ben felfüggesztették a Hálózat Alapítvány támogatását. Pedig a szervezet korábban évi egymilliárd forintot osztott szét olyan budapestieknek, akiknek még megvan a lakásuk, de problémát okoz a rezsi kifizetése, és ezzel a prevenciót ásta alá. Ráadásul lényegesen kevesebbet kapnak az egyéb, hajléktalanellátó szervezetek is.

Tarlós csupán „elosztókat” váltott: most nem a Hálózaton, hanem Belügyminisztériumon és a Máltai Szeretetszolgálaton finanszíroz. A pénz nem lett kevesebb. Mi ezzel a baj?

A belügynek inkább abban lenne feladata, hogy ne termelődjön újra a hajléktalanság. Köztudott, hogy a hajléktalanok jó pár éve vidékről is elindultak a főváros felé. Állami eszközök kellenének arra, hogy minden önkormányzat a saját településén kezelje a saját hajléktalanjainak kérdését.

Mintha a fideszes Kocsis Mátét hallanám.

Neki, egy parlament bizottság elnökeként és nem mellesleg a nyolcadik kerület polgármestereként lenne lehetősége tenni is a probléma ellen.

Rendészetileg. Amúgy önök miért nem tettek az ellen, hogy a „fővárosba áramoljanak a vidéki hajléktalanok”?

Nem helyes mindenért az elmúlt nyolc évet okolni.

Ez esetben tán mégis jogos.

Mi jó irányba indultunk, de a 2010-es kormányváltás kisiklatta a kérdést. Amit lehetett, megtettük. Vidéki városok civil szervezeteivel, önkormányzataival nagyon jó megállapodásokat kötöttünk.

Erre törekszik Kocsis Máté is. És ezzel együtt is tény: hajléktalanként Budapesten a legnagyobb a túlélési esély, itt lehet eladni annyi Fedél Nélkült, itt lehet gyűjteni annyi üveget, vasat, papírt, sörösdobozt, ami szerényen fedezi a megélhetést.

Valóban könnyebb megtalálni itt az életben maradáshoz szükséges teret.

Na de akkor miért kérik számon Tarlóson és Kocsison azt, amit önök sem tudtak megoldani?

Én csak azt kérem számon rajtuk, hogy az elmúlt három évben rossz irányba indultak el, azzal, hogy kizárólag rendészeti kérdésként kezelik a hajléktalanproblémát. Ahelyett, hogy növelnék az átmeneti szállások és a férőhelyek számát, és olyan feltételeket teremtenének odabent, hogy nyugodt lélekkel bemehessenek a hajléktalanok, ne kelljen félniük attól, hogy a maradék kis motyójukat, ami az élethez, a társadalomba való visszailleszkedéshez az utolsó kapaszkodójukat jelenti, ellopják, netán személyükben fizikai erőszaknak legyenek kitéve. Mindenki tudja, milyen balhés egyik-másik szállón az élet éjszakánként.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Tarlós pont ezt kérte a rendőröktől: védjék meg a hajléktalanokat egymás támadásaitól. Egyébként pedig lépten-nyomon cáfolja, hogy kizárólag rendészeti kérdésként kezelné a hajléktalanügyet, de önök ezt meg se hallják. Tán ezért is ideges – nem mintha ezzel menthető lenne az ószövetségezése. Abban a bizonyos hírtévés műsorban Tarlós összevetette az önök 2006 eleje és 2010 ősze közötti szűk öt évét az ő három esztendejével. A következőre jutott. Önök évente mindössze három lakást utaltak ki hajléktalannak, és öt év alatt csupán 340-nel növelték a hajléktalanszállói kapacitást – Tarlós 700 plusz férőhelyet tud felmutatni, ráadásul most épül egy új szálló. Önök egyetlen, hajléktalanellátásra specializálódott egészségügyi intézményt sem építettek, s öt év alatt 100 plusz férőhelyet hoztak létre szerte a város kórházaiban – Tarlós viszont átadott egy eleve a hajléktalanoknak szánt egészségügyi központot. Ráadásul, állítja a főpolgármester, ő 500 munkahelyet is létesített hajléktalanoknak.

Ha Tarlós ezt komolyan mondja, akkor a hajléktalankérdésnek mára meg kellett volna oldódnia, s nem lenne szükség, hogy pusztán rendészeti eszközökkel kezelje a problémát.

De hát épp azt igazolja Tarlós, hogy nem csak rendészeti eszközökkel operál. És ettől az összesen ezer új szálláshelyről miért kellett volna megoldódnia a problémának, miközben közel tízezer hajléktalan él a fővárosban? Szóval, ha stimmelnek Tarlós számai, akkor fele annyi idő alatt kétszer annyit haladt, mint önök: négyszeres sebesség.

Ezek szerint ön úgy véli, Budapesten rendben van a hajléktalankérdés?

A legkevésbé sem. De nem is ez most a kérdés. Még csak azt sem mondtam, hogy amit Tarlós tett, az elégséges. Csak annyit, hogy – ha igazak a számai – sokkal többet tett, mint a Demszky-féle MSZP-SZDSZ városvezetés 2006 eleje óta. Igazak a számai?

Én azt gondolom, hogy ezt az ügyet a rendszerváltás után a nulláról kellett elkezdeni, hiszen korábban nem volt hajléktalankérdés.

Munkanélküliség sem volt. De hát az abban a pár évben megszűnt másfélmillió munkahelyet nem lenne igazságos a mai Tarlós nyakába varrni.

Nem is őt hibáztatom ezért. Csak azt kifogásolom, hogy bár a főváros előző vezetése idején bölcsen felépített rendszer működött, a 2010-es filozófiaváltás miatt rossz irányba fordultunk. Azóta a jelenlegi főpolgármester úr kizárólag rendészeti és rendvédelmi kérdésként kezeli a hajléktalanügyet. Mi azt mondjuk, ez kevés, és sokkal jobban kellene támaszkodni például a civilszervezetekre.

Már karcoltuk, hogy Tarlós az önökétől eltérő úton csatornázza a rendszerbe az erre a célra rendelkezésre álló pénzt – de becsatornázza. És azt is végigvettük, Tarlós mi mindennel egészítette ki az önök bölcsen felépített rendszerét.

Egyet bizton állíthatunk: Tarlós tetteinek egy része vállalhatatlan. 2010 előtt kiépült az alapvető hajléktalanellátó rendszer, azt kellene továbbvinni, emberségesen, a hajléktalanok érdekét figyelembe véve.