Az amerikai 15. Légi Hadserege 460. Bombázócsoport gépei 1944. június 30-án az olaszországi bázisukról szálltak fel, hogy támadást indítsanak a ma már lengyelországi olajfinomító ellen. A fedélzeten ott volt a hadnagy, Robert Evans és Jerry Conlon bombázótiszt. Ő mesélte el, mi is történt a 26. harci repülése közben a honvedelem.hu-nak.
Felszállás után, mikor már kis országunk felé értek, az Olaszországban állomásozó parancsnokság a sűrű felhőzetre hivatkozva lefújta az akciót. Azonban a 460-asok parancsnoka számára a kudarc elfogadhatatlan volt, így továbbvezette a 35 gépet. A felhőzet viszont tényleg sűrűnek bizonyult, ezért egy idő után visszafordítatta a csoportot, de csak ötösével engedte őket. Jerry és hadnagya az utolsó szakaszban indult volna el, ám a Balaton felett utolérte őket egy német vadászszázad. Körülbelül 40 ellenséges gép rontott az egyedül maradt öt Liberatorra.
Jerryék próbáltak lavírozni a gépek között, de a jobb oldali hajtóműveket ellepték a lángok. Evans hadnagy parancsára Conlon magára kapta az ejtőernyőt, és kivetette magát a gépből több társával együtt. Evans maga nem hagyta el gépet, ami ekkor már zuhanórepülésbe kezdett. Evans pilóta hadnagy, két lövész törzsőrmester, egy mérnök és egy rádiós őrmester hunyt el a légi csatában. Tiszteletükre emlékművet állítottak.
Jerry egy lakott területen ért földet, civilek találtak rá. Később a helyi parancsokságra hurcolták a csendőrök. Egy német tiszt hallgatta ki a megmenekülteket. Végül Budapestre szállították őket, majd 15 nap után Németországba kerültek. Jerry a háború hátralévő részét hadifogságban töltötte. Egy év után jutott vissza az Egyesült Államokba, és végül tanár lett.
Augusztus 16-17-én látogatott vissza Magyarországra, és elmondta, hogy hálás a magyaroknak, amiért emlékművet állítottak elhunyt társai számára.
