Milyen körülmények között alakult meg az intézet?
A Kínai Nyelvoktatási Tanács (Hanban) a 2000-es évek elején feladatául kapta, hogy kínai kulturális intézetek hálózatát építse ki szerte a világban. Mára már csaknem 400 önálló Konfuciusz ( ókori kínai bölcs) Intézet működik a világban. A szegedi intézet a Hanban támogatását élvezve és megelőzve számos rangos egyetemet 2102 őszén nyitotta meg kapuit a Szegedi Tudományegyetem és a Shanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetem közreműködésével.
Miben más a szegedi intézet, mint a budapesti?
Mi külön hangsúlyt fektetünk az üzleti szféra segítésére és a jótékonykodásra. Nemrég voltak itt nyaralni földrengés károsult szecsuáni gyerekek és szeretnénk az idén egy idősek napját szervezni, amikor elmegyünk majd nyugdíjas otthonokba.
Miért érdemes a kínai nyelvet és kultúrát elsajátítani?
Többek közt azért meg Kína hatalmas gazdasági potenciált jelent és aki ott akar érvényesülni, annak nem árt az alapszókincset megtanulnia.
Mi volt az elmúlt egy év hozadéka?
Magam is meglepődtem, hogy a budapestivel azonos arányú volt az érdeklődés a nyelvtanfolyamaink iránt és a médiában is jó volt a visszhangunk. Ezen kívül ami a partnerséget illeti, épp aláírás előtt áll egy kínai-magyar diáktoborzásról szóló együttműködési megállapodás.
Mik a jövőbeli tervek?
A cél minél több kínai kapcsolatot kiépíteni és az, hogy minél több magyar diák menjen Kínába tanulni. Ezen kívül mi az üzleti szférára és a támogatásra szeretnénk specializálódni.
Mi jellemzi a Kínában a kapcsolatokat?
A kínai üzleti kapcsolatok nagyon sokszor a baráti elven alapulnak, azaz azon, hogy ha én segítem a partnerem, akkor ő is segíteni fog engem. Nagyon erősen működik ez Kínában. Nagyon érdekes, hogy mennyire erős a kínaiak kapcsolati rendszere. Erről egy berlini festő még egy képet is festett. Biztos, hogy ha Kínában rámutatunk egy embere, akkor az le tudja vezetni, hogyan ismeri a kínai elnököt. A kínaiak kapcsolati hálója nagyon erős, annyira, hogy azt innen nehezen tudjuk elképzelni.
