Fotó: Berecz Valter
Egy 2008-as besenyszögi rablással kezdődött minden. Öt éve március 7-én egy vadászra törték rá az ajtót, aki épp eladásra hirdetett néhány fegyvert. A földre fektetett vadász csak maszkokat és bakancsokat látott, majd – amikor a támadók elmentek – konstatálta, hogy a fegyvereit (két golyós és öt sörétes fegyvert) és a lőszereket is magukkal vitték.
Az első, romák elleni támadást még ugyanabban az évben, július 21-én követték el a Pest megyei Galgagyörkön. Kevéssel éjfél után három olyan házra is rálőttek, ahol romák laktak. A lövedékek az ablakokon keresztül a falba csapódtak, senki sem sérült meg.
Fájdalmat akartak
A támadók azonban valami komolyabbat akartak véghezvinni, ezért augusztus 8-án Szabolcsba utaztak, Piricsére. Két, romák lakta házat választottak ki és Molotov-koktéllal támadtak. Egy nő menekülni kezdett, őt lábon lőtték.
A neonáci elkövetők nem álltak le. Szeptember negyedikén a Hajdú-Bihar megyei Nyíradony-Tamásipusztán rálőttek egy házra, amelyben két felnőtt és négy gyermek aludt. Itt kettőt lőttek, de szerencsére senkit nem találtak el.
Még ugyanabban a hónapban, 29-én hajnalban a Heves megyei Tarnabod négy házára dobtak Molotov-koktélt. Sérültek itt sem voltak, de az egyik ház lakhatatlanná vált.
Már ölnek
A támadók, miután látták, hogy eddig mindent megúsztak, kezdtek bedurvulni: november 3-án, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak a község szélén álló két, egymással szemben lévő házra, majd sörétes puskával lőni kezdtek. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő elhunyt, egy ember 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrség a gyilkosság után egymillió, majd november 5-én már tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.
A szintén borsodi Alsózsolca romatelepén 2008. december 15-én életveszélyesen megsérült egy 19 éves fiatalember, akire az udvaron favágás közben lőttek rá.
Aztán eljött a Pest megyei Tatárszentgyörgyön elkövetett gyalázat. 2009. február 23-án ugyanis Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd tüzet nyitottak az égő épületből menekülő apára és két gyermekére. Csorba Róbert és ötéves kisfia meghalt, a család hatéves kislánya súlyosan megsérült. A rendőrség ezúttal is tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel.
A gyilkosságokban már nem volt megállás. A Szabolcs megyei Tiszalökön 2009. április 22-én lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki a helyszínen elhunyt. Az emberölés után a rendőrség a korábban kitűzött 10-10 millió forintos nyomravezetői díjat egyesítette és ötvenmillió forintra emelte.
A tatárszentgyörgyi helyszín
Fotó: MTI / Balogh Attila
Ugyancsak abban az évben, augusztus 3. a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán a tettesek már nem álltak meg a kiszemelt ház előtt, hanem bementek és egy 45 éves roma asszonyt az ágyában lőttek agyon, 13 éves lányára egy ajtón keresztül lőttek rá sörétes puskával, a lány súlyos sérüléssel került a kórházba. A bűncselekmény után a rendőrség 100 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat.
Vége
Az embervadászat végül 2009. augusztus 21-én ért véget, amikor a rendőrség különleges egysége egy debreceni szórakozóhelyen őrizetbe vette a négy gyanúsítottat.
A nyomozást csak egy év múlva zárta le a Nemzeti Nyomozó Iroda. A vizsgálat során 509 tanút hallgattak ki és több ezret “szólítottak meg” a különböző adatgyűjtések során, több mint ötmillió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1916 “tétel” a lefoglalt bizonyíték és 33 ezer oldal a nyomozati irat. Az NNI szerint a gyanúsítottak három további helyen terveztek romák ellen támadásokat: a Pest megyei Erdőkertesen, a szabolcsi Kisvárdán, valamint a hajdú-bihari Hajdúhadházon.
A vád szerint az elkövetők rasszista indíttatásból hajtották végre cselekményeiket. Az ügyészség az első három vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolta tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, ezért rájuk tényleges életfogytiglani büntetést, a negyedrendű vádlottra határozott időtartamú fegyházat kért. A vádlottak tagadták bűnösségüket a személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében.
A mai elsőfokú ítélet szerint sohasem szabadulhat Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott. A váddal közreműködő – vagyis részben beismerő vallomást tevő – Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
