Bármilyen hihetetlennek tűnik, a Csillag parancsnoki épülete nem börtönnek épült: a Mars térre néző díszes palotába a Szegedi Királyi Törvényszék költözött be már 1883-ban, amikor még nagyban zajlottak a börtön építkezései, és 1906-ig itt ítélkeztek azok felett is, akik később a palota mögötti Csillag tömbbe kerültek. Ekkora elkészült a Széchenyi téri Igazságügyi palota bővítése, ahová a törvényszék átköltözött, és az épületet a börtön ekkor kapta meg.
A Mars téri palota első emeletéről erkély nyílik a Mars térre, a timpanonok fölött két oroszán nézi a Mars teret. Ezen a timpanonon már háromféle felirat is szerepelt, attól függően, hogyan változott a fegyintézet neve. A felépítés után a Szegedi Királyi Törvényszék szöveget olvashatták a szegediek, egészen 1906-ig. Ezt váltotta a Szegedi Királyi Kerületi Börtön felirat, majd 1945 után Szegedi Fegyház és Börtön került ki a főhomlokzatra az építés dátumát jelző római számok alá.
A főépület kapuján belépve lépcsősor fogadja az érkezőt. Ezen jutnak a belső kapuig a vendégek, a személyzet tagjai, a riportra érkező újságírók, tévések. És itt lépdelnek fel azok is, akik azért jöttek, hogy megkezdjék börtönbüntetésük letöltését – kivéve persze akkor, ha korábban előzetes letartóztatás miatt már börtönlakók voltak. Olyankor a jogerős ítélet kihirdetése után már a rabomobil gördül be velük egy másik kapun.
A bejáratot kapuőrség, elektromos védőberendezés őrzi. Amíg a külső nagykapu nyitva, a belső zárva, és az úgynevezett zsilipes forgalmat kamerák is ellenőrzik. Az aulában – ahol a börtön múltját idéző festmények függnek a falon, és látható a börtönről készült makett is – elhelyezett 6 emléktábla a hősi halottaknak állít emléket. Horváth Iván bv. alhadnagyot 1964-ben két szökni próbáló gyilkos ölte meg a bútorgyárban. Richter Richárd soha nem feledhető késes ámokfutása következtében 1984-ben szintén a bútorgyárban szenvedett halálos sérülést Frank Tibor bv. alhadnagy, Nagy Ferenc bv. alhadnagy, Tóth András bv. alhadnagy, míg Kovács Hegedűs Gábor bv. őrnagy és Szalay Árpád bv. alhadnagy 1988-ban a bútorgyári tűzeset alkalmával a fogva tartottak mentése közben halt hősi halált. Emléktáblájukat minden évben megkoszorúzzák.
A lépcsőház egyik legszebb dísze a Kratzmann Ede által tervezett és a Nemzeti Üvegfestészeti Műintézetben elkészített színes üvegablak, amelyen látható a készítés éve, az 1882-es dátum. Ezt 1993-ban restaurálták. Kiváló rabmesterek munkája a lejárati ajtó üvegezése, és a díszes emeleti vaskorlátok is az épület különleges díszei.
A Csillag nagyterme – amit 1998-ban újítottak fel – 1906-ig a szegedi törvényszék fő tárgyaló terme volt. Itt most a Csillag nagyobb személyzeti, kulturális és egyházi eseményei rendezik, míg hétköznapokon ez a személyzeti ebédlő. A terembe lépve lenyűgöző látvány fogadja az érkezőt, leginkább a szemközti, a Mars térre néző három hatalmas színes üvegablakot szokták megcsodálni, de kazettás mennyezet, az oszlopok is impozáns látványt mutatnak.
A parancsnoki épület többi terme, szobája a Csillagot irányító, őrző, ellátó személyzetnek ad otthont, míg a belső kis udvar, ahol egykoron a kivégzéseket hajtották végre, ma már egy gondosan ápolt park. Vagyis zárkák ebben az épületben nem találhatók, a Csillag rabjai közül a legjobb magaviseletűek nagyobb ünnepeken, rendezvényeken léphetnek a díszterembe.
