A testület erről a társadalmi bűnmegelőzés új nemzeti stratégiájának társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetében ír. A kormány honlapjáról letölthető dokumentum szerint a cél, hogy a következő tíz évre meghatározzák a bűnmegelőzés fő feladatait. A stratégiához kapcsolódik egy 2015-ig szóló cselekvési terv is, amely a bűncselekmények áldozatainak számát csökkentené, bővítené a fiatalok bűnmegelőzési ismereteit, javítaná a bűnelkövetők visszailleszkedését a társadalomba.
A tanács a bűnmegelőzés jelenlegi helyzetéről szólva megállapítja, hogy bár a bűncselekmények száma alapvetően stagnált az elmúlt időben, az erőszakos és garázda jellegűek ugyanakkor szaporodtak az utóbbi húsz évben, különösen 2002–2010 között, amikor ez a folyamat felgyorsult. A vagyon elleni, illetve az erőszakos bűncselekmények áldozatai egyre inkább az idősebb korúakból, illetve a nők és gyermekek köréből kerülnek ki, az elkövetők között pedig több a fiatalkorú.
Európai összevetésben a magyar adatok még mindig kedvezőek – állítja a testület, amely javasolja a közösségi rendészet magyar modelljének bevezetését. Ennek lényege, hogy a rendőrségnek bizalmi viszonyt kell kialakítania a helyi közösségek tagjaival, akiket be kell vonni a közbiztonság és a biztonságérzet javításába. Az első évben négy rendőrkapitányságon tesztelnék az új modellt, amely 2016 nyarától régiós szintűre, majd a következő évtől országos méretűre növekedhetne.
Kezdeményezik továbbá a bűnmegelőzési ismeretek általános és középiskolai oktatásának bevezetését, továbbá a szórakozóhelyek szigorúbb ellenőrzését a drogfogyasztás és a 18 év alattiak alkoholfogyasztásának visszaszorítása érdekében. A tervezet azt is felveti: meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a fiatalkorúak felnőtt kísérő nélkül ne mehessenek be szórakozóhelyekre.
A tanács francia mintára információs pultokkal javítaná a tanúk és az áldozatok tájékoztatását, országossá tenné a pszichológiai segítségnyújtáshoz való hozzáférést és a civil önkéntes áldozatsegítői hálózatot. A bűnmegelőzési stratégia megvalósítására évente az előző évi központi költségvetésbe befizetett szabálysértési bírságok és az üzembentartó objektív felelősségén alapuló közigazgatási bírságok összegének négy százalékát, de legalább 700 millió forintot fordíthatnak.
A kormány által még nem tárgyalt tervezet készítői azzal számolnak, hogy a most társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet október közepén hatályba léphet.
