A jelentkezés egy felsőoktatási intézménybe alapvető, sokszor életre szóló döntés, amely mind a fiatalok, mind a szülők számára felelősséget jelent, anyagi következményekkel jár – emlékeztet az alapvető jogok biztosa, aki ezért különösen fontosnak tartja a felvételi eljárásnál a tervezhetőséget, kiszámíthatóságot. Szabó Máté jelentésében visszásságokat tárt fel mind a felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati döntéshozatalban, mind a szakminisztérium eljárásában. Az ombudsman már 2012-ben szóvá tette a felvételizők döntéséhez adott rövid határidőt, és alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a hallgatói szerződések ügyében. 2013 elején sajtóhírekből értesült a felsőoktatási felvételi átalakításával kapcsolatos újabb, sorozatos problémákról, bizonytalanságokról, ezért a biztos hivatalból újabb, átfogó vizsgálatot indított. Annak középpontjában a kiszámíthatóság, az esélyegyenlőség és a jogbiztonság állt.
A felvételi eljárás átalakításakor a jogalkotás hagyományos garanciáit, így a kellő felkészülési idő biztosítását, az előre rögzített határidőket akkor sem lehet egyoldalúan felülírni, ha a változtatás a szabályozással kapcsolatos párbeszéd eredményeként szükséges. A biztos ezért aggályosnak tartja azt is, hogy a miniszter határidőn túl, lényeges változtatásokról döntött az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésekről, a minimális felvételi követelményekről. Szabó Máté szerint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy pontatlanok és hiányosak azok a szabályok, amelyek meghatározzák a Felsőoktatási Tervezési Testület bevonását a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő stratégiai kormányzati döntések előkészítésébe. A testület csak akkor vehet részt az előkészítésben, ha arra a miniszter felkéri.
Szabó Máté
Fotó: MTI / Kovács Attila
A biztos kiemelte, hogy az előzetes véleményezés, javaslattételi lehetőség révén megelőzhetőek a későbbi, utólagos beavatkozások és korrekciók, egyúttal pedig biztosíthatja a felsőoktatásba való bekerülés támogatásával kapcsolatos döntések megalapozottságát. Az ombudsman jelentése rögzíti azt a visszatérő alkotmányossági problémát, hogy jelenleg a felsőoktatásért felelős miniszter szinte korlátlan szabadsággal dönthet: egyes karok, szakok esetében megszüntetheti vagy minimálisra csökkentheti, másoknál pedig megemelheti az állami finanszírozást és meghatározhatja annak feltételeit. A biztos ezért felkérte a minisztert a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi kereteinek és garanciáinak kialakítására, illetve kiegészítésére.
Az ombudsman jelentése kitér arra, hogy a felvételizők dokumentumainak benyújtását a felvételi eljárás szigorú és szűken vett határidőkhöz köti, miközben bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy igazolnia kell, hogy mulasztása önhibáján kívül történt. A biztos szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot aránytalanul korlátozza az a szabályozás, amely a törvényi garanciákat mellőzve, még rövid határidőt sem engedve, automatikusan kizárja az igazolási kérelem benyújtásának a lehetőségét. Az ombudsman ennek megváltoztatását is kérte a minisztertől.
