A 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a külképviselet-vezetői értekezleten, a Külügyminisztériumban.
Ma már csökken az államadósság – és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat -, harmadik éve három százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a háztartások rezsiköltsége, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő.
Fotó: Kummer János
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat. A kormányzat feladata az, hogy jó pályán tartsa az országot – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányzati optimizmus már hétfőn is megjelent, amikor Matolcsy György jegybankelnöki minőségében elküldte az IMF-et.
Eurózóna
Egy sikeres eurózóna esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ha Közép-Európa nem volna tagja az Európai Uniónak, akkor a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakoznia az unióhoz.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz, amely nagy lépésekkel halad majd előre.
Egyensúlyvédelem
Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat, nem fogadja el ugyanis, hogy nemzetállami hatásköröket “lopakodó módon” tegyenek közösségivé az Európai Unióban.
A kormányfő azt mondta, újabb és újabb indítványok születnek az unióban a nemzetállamok és a közösség közötti egyensúly felbontására, ami elfogadhatatlan. A tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – tette hozzá.
Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, amely szerint válság idején a célzott intézkedések vezetnek eredményre. A nyugatiak ugyanakkor folyamatosan kifogásolják a célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bankadót és a telekommunikációs adót. E célzott lépések nélkül azonban a “büdös életben” nem jutunk ki a válságból – mondta.
Együttélési probléma
Ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben “nem pendülünk egy húron” – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő kiemelte: “együttélési problémáról” van szó. Feltette a kérdést, miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is “mást gondolunk”, de Amerikának el kell fogadnia, hogy “a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek” arról, mi jó nekik és mi nem – jelentette ki.
Mindazonáltal a “kemény témákban”, a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén “kiválóan állunk” – hangsúlyozta.
