Az alapvető jogok biztosa szerint alapjogsértő, ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, jellemzően fogyatékossággal élők nyilatkozatainak automatikus semmissége. Szabó Máté kezdeményezte a 2014. március 15-től hatályos új Polgári Törvénykönyv teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés jogkövetkezményeit megállapító egyes szabályainak felülvizsgálatát.
Szabó Máté hivatala tudatta, hogy több panaszos, köztük parlamenti képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték, hogy az új Polgári törvénykönyv egyes rendelkezései kapcsán kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. A biztosnál a beadványozók kifogásolták, hogy az új Ptk. a fogyatékossággal élő emberek jogait sérti, amikor fenntartja a helyettes döntéshozatalra épülő, teljesen korlátozó gondnokság intézményét.
Indítványában Szabó Máté rámutatott, hogy az új Ptk. alapján a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság és a helyettes döntéshozatal továbbra is általános jelleggel korlátozza az érintetteket személyiségi jogaik gyakorlásában, ami az emberi méltósághoz való jogot is alapjaiban érinti. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személy – a tömegesen előforduló, csekély jelentőségű szerződéseket leszámítva – önállóan továbbra sem tehet érvényes jognyilatkozatot.
A teljesen korlátozó gondnokság átfogóan avatkozik bele a fogyatékossággal élők magánéletébe, döntési szabadságába. Az ombudsman szerint a gondnokság alá helyezéshez minden esetben olyan egyedi bírósági vizsgálat kell, amelynek nem csupán a gondnokság alá helyezés indokoltságára, hanem az alkalmazandó jogkövetkezményekre is ki kell terjednie. Az automatikus jogkövetkezmény előírása az önrendelkezéshez való jog aránytalan korlátozását jelenti.
Szabó Máté szerint nem vitatható ugyan, hogy adott esetben legitim cél a gondnokság alatt álló jogainak és érdekeinek, illetve a vele jogviszonyba lépők személyi és vagyoni érdekeinek védelme, de ez egy kisebb sérelmet okozó korlátozással, például a megtámadhatóság biztosításával is elérhető lenne. Az ombudsman emellett úgy látja, hogy az említett szabályok a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel sincsenek összhangban, sértik a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt és az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A biztos ezért kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, a szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközik.
