Áder János több ponton sem ért egyet a törvényben foglaltakkal. Az államfő kérdésesnek tartja, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló irányelvével. Annak vizsgálatát is ajánlja az elnök, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e, megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesüléséhez az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást. Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.
Az Országgyűlés múlt csütörtökön fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló jogszabályt, amelynek célja a takarékszövetkezeti szektor átalakítása. A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, hogy azt feljavítsa. Pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
Előzőleg a 105 tagot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az államfőhöz fordult, tiltakozott a törvény ellen. Az OTSZ szerint az több ponton súlyosan sérti az Alaptörvény egyes rendelkezéseit, a takarékszövetkezeti közösség érdekeit. A kormány nem egyeztetett a június 25-én benyújtott, június 27-én pedig már el is fogadott jogszabályról, noha az illetékes kormánybiztossal június 24-én volt egy szakmai megbeszélés a szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati stratégiáról.
A szövetséget megdöbbentette a törvény néhány megállapítása, amely a takarékszövetkezeti szektor gyenge helyzetére, munkatársainak felkészültségére, intézményvédelmére, hosszú távon a további működés veszélyére utalt. Az elmúlt években történt takarékszövetkezeti problémák nem a takarékszövetkezeti integráció tagintézményeinél keletkeztek – hívta fel a figyelmet a szövetség.
Fotó: MTI/Kosztincsák Szilárd
Demján levelet írt Orbánnak, Csicsáky lemondott
Demján Sándor elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztassák, ezt még a törvényjavaslat elfogadása előtt közölte a miniszterelnökkel – derült ki az Origo által ismertetett levél tartalmából. A milliárdos nagyvállalkozó, aki egyben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke június 26-ai keltezésű levelében arra kérte a kormányfőt, hogy haladéktalanul vonja vissza a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot, és kezdeményezzen azonnali konzultációt a szövetkezetek képviselőivel. Kedden lemondott tisztségéről a TakarékBank elnök-vezérigazgatója. Csicsáky Péter közös megegyezéssel távozott posztjáról. Az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízta meg a felügyelő bizottság.
Tegnap is visszaküldött Áder
Az államfő kedden az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénycsomagot és az egyházügyi törvény módosítását küldte vissza megfontolásra. Az Országgyűlés mindkettőt múlt szerdán fogadta el. A takaréktörvénnyel együtt tavaly nyári beiktatása óta már 15 törvényt küldött vissza a Háznak Áder János. A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levelében azt kérte, a parlament mindkét törvényt észrevételei alapos megfontolása után fogadja el újra.
A kormány mérlegel, az Országgyűlés már pénteken újrázik
A kormány mérlegeli a köztársasági elnök észrevételeit a takarékszövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, és azt kéri az Országgyűléstől, hogy minél hamarabb tűzze napirendre az előterjesztést – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő.
A törvényhozás már pénteken, rendkívüli nyári ülésszaka utolsó ülésén elfogadhatja azt a három jogszabályt, amelyet a napokban küldött vissza megfontolásra az államfő.
Ahhoz, hogy ez megtörténhessen – az eljárási határidők miatt – kettő, egynapos ülést tarthat csütörtökön, illetve pénteken a Ház. A házszabály ugyanis kimondja, hogy a napirendi javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően 72 órával – egy naptári héten belül megtartott több ülés esetén 48 órával korábban – meg kell küldeni a képviselőknek.
Csütörtökön várhatóan napirend előtti felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak majd el és fideszes kezdeményezésre a választási törvény módosításával határoznak arról, hogy a választókörzetek beosztásán a jelenleg hatályos június 30-i határidő helyett július 15-ig lehessen változtatni. A reggel 8 órakor kezdődő pénteki ülés az előzetes napirend alapján mandátumigazolással kezdődik: Hidvéghi Balázs, a Fidesz stratégiai igazgatóhelyettese ülhet a kereszténydemokrata Stágel Bence május végén – lemondás miatt – megüresedett képviselői helyére az Országgyűlésben.
Ezt követően lehet záróvita és zárószavazás a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött takarékszövetkezeti törvényről, majd két, kedden visszaküldött törvényről – az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló jogszabályról, továbbá az egyházügyi törvény módosításáról. Zárószavazást terveznek arról a házszabály-módosításról is, amelynek értelmében lehet frakciója az LMP-nek azzal, hogy kimondják: képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó – 12 helyett – legalább három képviselő, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. Végül dönthetnek a képviselők a hét utolsó napján arról a fideszes javaslatról, amely hét országgyűlési választókerület határán változtatna szintén a választási törvény módosításával
