Az LMP-frakció csak akkor alakulhat meg, ha módosítják a házszabályt, amelynek jelenleg hatályos szövege szerint képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat. Ennek érdekében az alkotmányügyi bizottság módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben azt javasolja, hogy három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerzett – képviselő is alakíthasson frakciót.
Az alkotmányügyi bizottság 21 igen szavazattal és három tartózkodással döntött úgy, hogy benyújtja a házszabály módosítását kezdeményező országgyűlési határozati javaslatot, az LMP frakcióalakításáról szóló eseti jellegű állásfoglalást pedig 20 igen szavazattal, három tartózkodás mellett hozták meg. Mindkét döntésnél a bizottság jobbikos tagjai tartózkodtak.
AB: joguk van
A házszabály módosítását kezdeményező javaslat hivatkozik az Alkotmánybíróság április 25-én hozott határozatára, amely kimondta, hogy az olyan párthoz tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga.
A bizottság ülésén Schiffer András független képviselő, az LMP volt frakcióvezetője azt mondta, amíg Magyarországon olyan választási rendszer van, amelynek alapján a mandátumok egy részét zárt listán osztják ki, addig a választópolgár a fülkében arról is véleményt mond, hogy pontosan melyik formációkat akarja az Országgyűlésben látni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP-nek szerinte a jelenlegi házszabály szerint is joga és lehetősége lenne bejelentenie a képviselőcsoport megalakítását.
Ha kíváncsi, mit mondott Schiffer András az FN24-nek a témában, ezt az interjút önnek készítettük! Májusban mindenesetre már azt feltételeztük, hogy mégsem tesz keresztbe a Fidesz Schifferék álmainak.
PM-LMP: 8-7
Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 fős képviselőcsoportból nyolcan kiléptek. A Lehet Más a Politikából kivált parlamenti képviselők nem adták vissza a mandátumukat, Párbeszéd Magyarországért néven új pártot alapítottak, és ezáltal a frakció létszáma a működéshez szükséges 12 fő alá csökkent.
LMP-s maradt Schiffer Andráson kívül Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin, Mile Lajos, Vágó Gábor, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia.
A Párbeszéd Magyarországhoz csatlakozott Jávor Benedek, Szabó Tímea, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László.
Pénz és nyilvánosság
A frakció léte anyagi és megszólalási lehetőségek tekintetében is fontos a képviselők számára. A jelenlegi szabályok szerint a képviselőcsoportok a működésükkel járó kiadásokra havonta frakciónként 25 képviselő alapdíjával megegyező összeget (5,8 millió forintot) vehetnek igénybe, ami kiegészül képviselőnként a kormánypártok esetében az alapdíj 60, az ellenzékiek esetében 90 százalékával.
A frakciókkal ellentétben a független képviselőknek nincs lehetőségük napirend előtti felszólalásra, és arra sem, hogy a kormánytagok napirend előtt elmondott szónoklataira reagáljanak. Korlátozottak az interpellációs és időkeretes vitákban történő felszólalási lehetőségeik is. A házszabály alapján minden frakciónak az összes parlamenti bizottságban helyet kell kapnia – jelenleg húsz ilyen van -, a független képviselőket viszont csak egy-egy bizottsági hely illeti meg.
