A devecseri önkormányzat megbízásából a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ által készített, 172 oldalas zárótanulmányt a kutatás két vezetője hétfőn mutatta be a Veszprém megyei településen. Ferencz Zoltán elmondta, a tematikus elemzés szerint Kolontáron és Devecserben 2010-hez képest 2011-re jelentősen csökkent a lakosság száma, így a katasztrófának a két településen ténylegesen kimutatható hatása volt.
Az asztma a katasztrófa előtt is jelen volt, de a gyerekek körében jelentősen nőtt a megbetegedések száma. A felnőtteknél kiemelkedően nőtt 2011-re a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos betegségek száma. Ebben az évben a megbetegedések több mint felét az ezekbe a betegségcsoportokba tartozó esetek tették ki – mondta Ferencz Zoltán.
Bartal Anna Mária, a kutatás másik vezetője arról beszélt, hogy a lakosság 54 százaléka Kolontáron és Devecserben a munkahelyteremtést tartotta a legfontosabbnak, a helyi úthálózat és a közlekedés fejlesztését a megkérdezettek 16 és 11 százaléka említette a kiemelt feladatok között. A közösségi célú beruházások elfogadottságát firtató kérdéskörön belül a helyiek az iskola felújítását, az orvosi rendelő meglétét és a csatornázottságot, azaz a személyes életminőséget javító intézkedésekkel értettek egyet.
Fotó: Kummer János
A legkevésbé elfogadott fejlesztések közé a devecseriek a Rotary-házat és az emlékparkot sorolták. Az eredményt személyes okok mellett az információ és az egyeztetés hiánya befolyásolta. Sokan azt hitték, a közösségi beruházások miatt más, általuk fontosabbnak tartott intézkedés elmarad. A megkérdezettek 97 százaléka a legsúlyosabb kárnak az ingatlankárokat tartotta, 86 százalékuk a közösség megbomlását és a lelki szenvedést sorolta a második helyre. A felmérésben részt vevők 81 százaléka az egészségi problémákat vélte a katasztrófa okozta harmadik legsúlyosabb kárnak.
A tanulmány szerint mindhárom településen igénylik a rendszeres tájékoztatást a fejlesztési tervekről. A családok 60 százaléka folyamatos tájékoztatást kérne az ajkai timföldgyár működéséről, és ugyanennyien tartják fontosnak az állandó légszennyezettség-mérést. A devecseriek és a kolontáriak egyetértettek abban, hogy a munkahelyteremtés és a leszakadó családok segítése fontos a jövő szempontjából, emellett a közösségeket szerintük zárkózottság jellemzi. A kutatók elmondták, hogy a megosztottság a károsultak egyes csoportjai között Kolontáron nagyobb, mint Devecserben.
A hatástanulmányt a három település a Magyar Kármentő Alap forrásaiból készíttette el. A helyieknek június 19-én lakossági fórumon mutatják be az elemzést. Az átfogó szociológiai felméréshez a kérdezőbiztosok márciusban 360 családot kerestek fel személyesen Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen. A 83 kérdésből álló kérdőíves felméréshez a lakosságot két csoportra osztották: azokra, akik a katasztrófában közvetlenül kárt szenvedtek, vagyis elöntötte az otthonukat a vörös iszap, illetve akiket kisebb kár ért, vagy nem voltak közvetlenül érintettek.
A kérdőíves vizsgálat mellett mélyinterjút készítettek az iszapömlést követő mentésben és helyreállításban jelentős szerepet játszó 12 segélyszervezet munkatársaival, továbbá fókuszcsoportos vizsgálatot végeztek intézményvezetőkkel, civil szervezetekkel. A kutatáshoz 823, a mentésben önkéntesként részt vevő személy töltötte ki a 90 kérdésből álló online kérdőívet.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörös iszap három települést öntött el, a katasztrófa miatt tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
