Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a “ki kit győz le” logikáját kárhoztatta. Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség.
Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: “mindenki megpróbált viselkedni”. A közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik – tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól.
Miféle kereszténység?
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a gyűlölet, ami szétroncsolja az országot. Az egyeduralomra törekvés kudarcra van ítélve, az egyneműség törékeny és ellentétben áll a teremtés sokféleségével – tette hozzá a pártalapítvány társelnöke.
“Miféle kereszténység az, amely csak a keresztényeknek ad helyet!? Miféle nemzet az, amely nem képes közösen ünnepelni, örülni!?” – vetette fel Róna Péter, aki szerint “nem pazarolhatjuk energiáinkat torzsalkodásra, egymás lehengerlésére, vagy éppen ennek kivédésére”.
A napokban nyilvánosságra került alacsony beruházási ráta kapcsán a közgazdász megjegyezte: ez a gazdasági-társadalmi vergődés egyik legfontosabb oka. A GDP 16 százalékát kitevő éves beruházási hányadnak el kellene érnie a 20 százalékot ahhoz, az amortizációt pótolja, a 22 százalékot, hogy elérje az unió átlagát, a felzárkózáshoz pedig még ennél is több kellene.
Maffiacsaládoké a föld
Ángyán József fideszes parlamenti képviselő, egyetemi tanár, az agrártárca volt államtitkára előadásában részletesen beszélt arról, miként szerzi meg a ciklusban kialakított szabályozás eredményeként néhány maffiacsalád a földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat, a helyi közösségeket, holott a kormányzó többség nem ezt ígérte.
“Médiablokád” veszi körül a problémát, csak akkor lehet sikert elérni, ha az információk eljutnak az emberekhez – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint “a kis helyi közösségektől kezdve mindent újra kell kezdeni”.
A földbérleti szerződések kapcsán az agrárpolitikus kijelentette: a céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra egymilliárd.
“Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!” – mondta a kormánypárti politikus, majd hozzáfűzte: “világok dőltek össze bennem”, ez egy jelentős erkölcsi probléma, pedig lehetne ezt lelkiismeretesen is csinálni. “Ha az adott szó becsülete elszáll, vége a társadalomnak” – jelentette ki Ángyán József, aki szerint a változtatáshoz személyes kiállásra és közös bátorságra van szükség.
