A kompetenciamérés – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve – a 6., 8., 10. évfolyamokon minden tanuló számára kötelező, idén 278 165 diák (a 6. évfolyamon 93 550-en, a 8. évfolyamon 89 747-en, a 10. évfolyamon 94 868-an) írja meg a teszteket.
A feladatlapoknak nem céljuk az, hogy minden tanuló könnyen megoldja az azokon szereplő összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet kapják kézbe, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják a felmérést, mások szerint túlságosan könnyű.
Csak enyhe ingadozás
A 2012. évi országos kompetenciamérésről szóló országos jelentés idősoros adatai szerint – bár a diákok átlagos teljesítménye egyes években valamivel jobb, míg más években valamivel gyengébb – a minimális növekedések és csökkenések valójában statisztikai ingadozást jelentenek, miközben az eredmények többé-kevésbé állandó tanulói átlagteljesítményt mutatnak. Ez mindkét vizsgált területre – a matematikai eszköztudásra és az olvasás-szövegértésre is – igaz.
A mérés rendre bizonyítja azt is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően erős az összefüggés a családi háttér (a diákok szociális és kulturális körülményei) és a teljesítmény között. Azaz, a magyar közoktatási rendszer nem képes mérsékelni a diákok szociális, kulturális eredetű hátrányait.
A tavalyi és a korábbi évek adatai azt mutatták, hogy míg a 8. évfolyamos tanulóknak – természetszerűleg – jelentősen jobb a szövegértési képessége és a matematikai eszköztudása, mint a 6. évfolyamosoké, a 8. és a 10. évfolyam között jóval kisebb ez a teljesítménykülönbség, a 8.-osok és a 10.-esek nagyjából hasonló színvonalon írják meg a teszteket. Az is kiderül a vizsgálatból, hogy a jobb tanulók kevésbé „fejlődnek” a 8. évfolyam után, mint a rosszabbak.
Fotó: Kummer János
6.-os szinten a 10.-esek 22 százaléka
Nem meglepő, hogy a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók mindkét mérési területen lényegesen jobb átlageredményt értek el, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók. Ez az előny a 10. évfolyamon is – kisebb mértékben a négyéves gimnáziumokhoz, nagyobb részben a szakközépiskolákhoz képest – megmarad. A szakiskolások teljesítménye pedig „fényévnyi távolságra” van az elitgimnazistákéhoz képest. Persze, ne feledjük, a különböző képzési típusokba a tanulók komoly kiválasztást, szelekciót követően kerülnek be.
Komoly aggodalomra adnak okot viszont a 10. évfolyamon a szakképzősök: az eredményük alacsonyabb az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai képességekkel rendelkeztek, hiszen ők valószínűleg már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban aggasztó, hogy egy egész képzési forma tanulói (a populáció 22 százaléka!) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem.
Mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a lányok a szövegértési teszten, a fiúk viszont – különösen a 10. évfolyamon – matematikából teljesítettek jobban.
A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon. Erről tanúskodik az is, hogy a mérési rendszer 2012-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.
