A Századvég elemzése szerint lényegesen jobban teljesít Orbán Viktor jelenlegi kormánya, mint a korábbi MSZP-SZDSZ kormányok. A Magyar Nemzetben ismertetett kutatás szerint majdnem minden második választó a mostani kabinet munkáját értékeli leginkább, míg a 2002 és 2006 közötti Medgyessy–Gyurcsány-kormányt csak 16, a 2006 és 2010 közötti Gyurcsány–Bajnai-kormányt pedig mindössze 14 százalék tekintette a legjobbnak. Figyelmen kívül hagyva azokat, akik nem válaszoltak a kérdésre, még tetemesebb a második Orbán-kormány előnye az elmúlt 11 év kabinetjei között.
A felmérés amellett, hogy általános képet kívánt adni az egyes kormányok munkájának megítéléséről, kitért azok részleteire, azaz egyes fontos és aktuális szakpolitikai területeken elért eredményekre is. A lakosság megítélése szerint a Századvég által felsorolt összes részterület esetében jobban teljesítenek a jelenleg kormányzó pártok, összehasonlítva a 2002– 2010 közötti szocialista–szabad demokrata vezetés munkájával.
A legnagyobb különbség az államadósság csökkentése kapcsán mutatkozik meg, a válaszadók több mint kétharmada – 67 százaléka – szerint a második Orbán-kormány végezte a legjobb munkát ezen a területen. Hasonlóképpen jelentősen jobbnak ítélik meg a lakosok a jelenlegi vezetés Magyarország megújítása (59 százalék), a nemzeti identitás és büszkeség (54 százalék), valamint a családok védelme (52 százalék) területén végzett munkáját.
A Századvég kutatásából az is kiderül, hogy minden második ember szerint a jelenlegi Fidesz– KDNP-kormány képes leginkább az emberek véleményének meghallgatására. Relatív többségben vannak azok, akik szerint a jelenlegi kormány a 2002–2010 közötti Gyurcsány–Bajnai-vezetéshez képest jobb munkát végez a gazdaság és az egészségügy helyzetének javítása érdekében, a közbiztonság, a munkahelyteremtés és az oktatás területén, valamint Magyarország nemzetközi megítélésének javítása érdekében.
Nem forradalom, ellenforradalom
A Fidesz kampányában és hivatalos programjában semmi nem szerepelt abból, amit az elmúlt három évben tett. Forradalom volt? Erre a kérdésre kerestek választ a József Attila Alapítvány legújabb, kormányértékelő könyvének szerzői. Petschnig Mária Zita szerint mára világossá vált Orbán Viktor küldetéstudattal teli hatalommániája, mert ma minden a miniszterelnököt szolgálja. Világossá és egyértelművé vált, hogy Magyarország felzárkózása megtorpant és maradandó károk keletkeztek a jogállam alapjaiban. A kötet előszavában az alapítvány kuratóriumának elnöke, Szekeres Imre (MSZP) azt írta: “A tanulmányoknak nemcsak az az üzenete, hogy jogos a címnek választott kérdés, hanem a válaszra is rámutatnak: Ellenforradalom volt ez a javából! Mintha megfordult volna az idő kereke. Visszavisz bennünket a múltba, egy tekintélyelvű társadalomba, miközben csökken a gazdaság teljesítménye és ellehetetlenül a társadalmi felzárkózás sokak számára.”
Petschnig Mária Zita az „Orbán-rendszer” fontos elemének nevezte a korlátok lebontását és a mozgástér bővítését, utóbbit szolgálja szerinte az ideológiai múlt kötöttségeinek kiiktatása, a tetszés szerint alakítható alaptörvény. A külső korlátok lebontását szolgálta az IMF-től való megszabadulás és az EU kötelékéből való kiszállással való fenyegetés. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az uniós túlzottdeficit-eljárástól bármi áron meg akar szabadulni, amivel olyan többletforrásokat tud begyűjteni, ami jelentős mozgásteret fog biztosítani a számára. „Orbánisztán” eszközrendszeréhez sorolta a saját hatalmi bázisuk megerősítését, a hatalmas forrásátcsoportosításokat, az szja-rendszer és az egész szociális rendszer átalakítását, a vagyon újraosztását – emlékeztet a Népszabadság
“Az Orbán-rezsim igazi hungarikum”
Mint korábban megírtuk, elkészült már a jelenlegi hatalom vallástudományi módszerekkel történő vizsgálata és vallási fogalomrendszerrel való leírása is, amely szerint „Az Orbán-rezsim igazi hungarikum”. Jakab Attila vallástörténész a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában írt arról, hogy „az Orbán-rezsim szellemi alapját tulajdonképpen a demokráciát és a liberalizmust elvető, a német katolicizmus intellektuális peremvidékén elhelyezkedő Carl Schmitt politikai teológiája és jogfilozófiája alkotja”. A kutató szerint ennek lényege, hogy a politikai cselekvést a „barát-ellenség” ellentétpár határozza meg, az erkölcsnek nincs köze sem joghoz, sem politikához, gyakorlatilag minden jogszerűvé tehető. Magyarországon ez a jog- és politikai filozófia ötvöződik „azzal a bizánci hatalomfelfogással, hogy az ország (mint terület) tulajdonképpen a Hatalom birtokosának magántulajdona, a lakosok az ő alattvalói, és ő minden hatalom forrása (ő osztja a hivatalokat)” – írta Jakab Attila.
A bizánci „szimfóniának” nevezett rendszerben a hatalom oltalmazza az egyházat, amely cserébe ezért erkölcsileg legitimálja. Ebben a kapcsolatban „az egyházi intézmény a politikai hatalom alárendeltje és eszköze. Ez az ára a számára biztosított társadalmi privilégiumoknak és anyagi biztonságnak”. A szoros összefonódásban az „Egyház, illetve a Hatalom ellenségei felcserélhető fogalmakká válnak. Ami egyben azt is jelenti, hogy a politikai hatalom bukása mindenképpen maga után vonja a hitelét vesztett egyház társadalmi befolyásának megrendülését, esetenként a virulens antiklerikalizmus markáns megjelenését” – figyelmeztet a vallástörténész.
A vallástörténész árulkodónak tartja,hogy Orbán Viktor szerint „a kétharmad küldetés, amelyet azért adott a Jóisten a választópolgárokon keresztül nekünk, mert rólunk gondolta, hogy el tudjuk végezni mindazt a feladatot, amely a függetlenségünk megőrzéséért szükséges. Átalakítottuk a közoktatás rendszerét, az egészségügyi ellátórendszert és a felsőoktatás átalakításának végén vagyunk, nagyjából az is lezárult, kirajzolódott minden. Ha most megállnánk, kockáztatnák az eddig elért eredményeket.” (2012.dec. 18).
Jakab Attila tanulmánya a márciusi hókáosz előtt született, így nem térhetett ki arra, hogy amikor a hatalom tehetetlen, akkor a Jóisten marad. A miniszterelnök szerint a rendkívüli időjárási és közlekedési körülmények között nem lehetett gyorsabban kimenteni az utakon rekedt embereket. A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal – jelentette ki akkor Orbán Viktor, hozzátéve: „Ha felmentünk a sztrádára, onnantól kezdve a Jóisten kezében vagyunk, hogy beleszorulunk-e egy ilyen helyzetbe, vagy pedig időben sikerül lemenni.”
Szerdán hatalmas diadalt arathat Orbán Viktor
Az Európai Bizottság várhatóan úgy dönt, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárásból. Ezzel a magyar kormány kritikus időben jutna hozzá az EU fejlesztési alapjaihoz. Ez a kormánynak kiváló kampánytéma lenne a választások közeledtével, de az üzleti világ helyzetén is könnyítene, mert a vállalkozásoknak nem kellene újabb adóktól tartaniuk. Orbán Viktor maga is arra számít, hogy délután végre elismerést kap az a gazdaságpolitika is, amelynek filozófiája szerint “az ember nem más pénzén él, hanem a sajátján, és egy gazdaság nem más lábán áll, hanem a sajátján”.
A magyar kabinet ezt a politikát folytatja immár három éve, “és ha minden igaz, akkor talán ma ez most már európai elismerést is kap” – tette hozzá. A kormányfő kitért arra is, hogy az oly nagyon hiányolt befektetések is “az összes elemzőt meglepő mértékben nőttek”. Emellett a gazdasági növekedésről – ugyan még szerény, de végre – szintén pozitív adatok érkeztek, így talán valóban nem túlzás abban reménykedni, hogy az elmúlt három évben elvégzett munka meghozza a kézzel fogható eredményeket – mondta Orbán Viktor.
