Martossy György emlékeztetett arra, hogy a 2010 júniusi árvízkor a Miskolchoz közeli Felsőzsolca mintegy nyolcvan százaléka került víz alá, 26 ház összedőlt, 175-öt el kellett bontani, mintegy 1800 rongálódott meg valamilyen szinten, a becsült kár összege pedig meghaladta a kétmilliárd forintot. Hozzátette: a nyomozás befejeződött, az ügyészség vádiratot nyújtott be a Miskolci Járásbíróságnak. Az ügyész a nevet nem közölte, de a település polgármestere akkor a független Fehér Attila volt.
Az ügyészségi szóvivő elmondta, a jelentős árhullám kialakulásán túl Felsőzsolca „elöntése” két alapvető okra vezethető vissza, az árvízvédelmi töltés és az árvízvédelmi terv hiányára, az előbbi állami, míg az utóbbi önkormányzati feladat lett volna. Megjegyezte: megfelelő vízkár-elhárítási terv megléte és az annak alapján történt védekezés esetén a település egy része mindenképpen megvédhető lett volna.
Martossy György arról is tájékoztatott, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője 2009 novemberében megküldte Felsőzsolca polgármesteri hivatalának a védekezési terv elkészítéséhez szükséges vízügyi szakvéleményt, de a város polgármestere ennek ellenére nem gondoskodott a védekezési terv elkészítéséről.
Fotó : MTI/ Schmidt János
A vád szerint a védekezésre kötelezett önkormányzat – melynek feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a képviselő-testület gyakorolja, a képviselőtestületet pedig a polgármester képviseli – nem tett eleget az árvízvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásnak, s ezzel akadályozta az árvíz megelőzését, elhárítását vagy következményeinek enyhítését. Ugyancsak megállapítható, hogy a városvezető nem tett eleget a katasztrófavédelemről szóló törvényben foglaltaknak, mely szerint a polgármester az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés, a védekezés feladatait.
Az ügyészség a vádat az eljárás során kihallgatott közel 40 tanú vallomására, az Észak-magyarországi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatására és az általuk adott vízügyi szakvéleményre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke által készített tanulmányra, a mentésben részt vevő hatóságok jelentéseire, a beszerzett egyéb okiratokra alapozza – tette hozzá Martossy György.
