A köznevelési törvény hagyott egy kiskaput az alternatív iskoláknak az uniformizált rendszertől való eltérésre. Az iskolák fenntartói, illetve az elismert egyházak beadhatnak az Emberi Erőforrás Minisztériumnak (EMMI) alternatív kerettanterveket, s amennyiben a minisztérium ezeket elfogadja, akkor működhetnek (tovább) a saját elképzeléseik szerint az általuk fenntartott intézmények.
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint nem lehet egy-egy tantárgyra vagy évfolyamra beadni kerettanterveket, azt csak „az adott intézménytípus kapcsán érintett összes pedagógiai szakasz összes évfolyamára” lehet kérvényezni. A kerettanterveknek illeszkedniük kell a Nemzeti alaptantervben leírtakhoz.
Féltucat
Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint – leszámítva az „alapból különutas” egyházi iskolákat – összesen 11 kerettanterv érkezett engedélyeztetésre. Ebből május 13-ig hat kapott eddig zöld utat.
Ebből az egyik a Waldorf Szövetségé, ezt a Magyarországon jelenleg működő mind a 26 Waldorf-iskola használhatja. Úgy tudjuk azonban, hogy ez a szám még nőhet: országszerte jelenleg öt új Waldorf-iskola szerveződik, ezek engedélyeztetési folyamata most zajlik.
Folytathatja két évtizedes alternatív pedagógiai gyakorlatát az Óbudán működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG), és a pesthidegkúti Gyermekek Háza is. Érdekesség, hogy ez utóbbi egy önkormányzati fenntartású iskola részeként működött eddig, az új rendszerben így a fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) lett. Így az alternatív kerettantervet is a KIK nyújtotta be.
A várpalotai „Tehetségekért” Alapítvány Értékközvetítő és képességfejlesztő program címmel kapott engedélyt mindkét – az 1-8. és a 9-12. osztályra vonatkozó – kerettantervére. Tovább működhet a Zöld Kakas Líceum is (amely elsősorban az önhibájukon kívül, a szűkebb illetve tágabb környezeti hatások következtében veszélyeztetetté váló fiatalok, fiatal felnőttek számára kínál esélyt a szak-, szakközépiskolai és gimnáziumi továbbtanulásra).
30-35 alternatív iskola lesz
Mindez összesen azt jelenti, hogy a több mint négyezer magyar iskolából 30 (a 26 Waldorf mellett az AKG, a Gyermekek Háza, a Zöld Kakas és a várpalotai iskola) működhet jelen állás szerint a központi tartalmi szabályozástól eltérően. Plusz „természetesen” az összes egyházi iskola.
Az EMMI tájékoztatása szerint folyik még egy kerettanterv jóváhagyó határozatának jogi ellenjegyzése. Egy esetben a benyújtott kerettanterv kiegészítésére van még szükség, illetve még most vizsgálnak a szakértők másik két anyagot. Egy esetben a beadvány formai módosítására van szükség. Azaz eddig egyetlen jóváhagyásra benyújtott kerettantervet sem utasított el a minisztérium.
Ha mindenki megkapja az engedélyt, akkor sem lesz hivatalosan több mint 35 alternatív iskola Magyarországon.
Arra a kérdésünkre, hogy nincs-e elkésve az alternatív engedélyek kiadásával a minisztérium – hiszen a beiratkozások már megtörténtek, és a szülőket az iskolavezetők eddig csak biztatni tudták – az EMMI szűkszavúan csak annyit írt, hogy nincs.
Vekerdy Tamás becslése szerint eddig valahol három százalék körül lehetett az alternatív pedagógiai program alapján működő intézmények aránya. Mint korábban lapunknak mondta, a szabad oktatási rendszerek szerint, ha egy oktatási rendszerben csak három százalék körül van képviselve az alternatíva, az már elég lehet arra, hogy fermentálja a közoktatást. Akkor már felfigyelnek a személyközpontú iskolákra és átveszik annak egyes elemeit, módszereit, szellemiségét.
Az új oktatási rendszer ezt az arányt a fenti számok szerint megtizedelte.