A zirci apátságot 1182-ben alapították. A jelenlegi épületegyüttest 1727-től kezdték el építeni, és többszörös bővítés történt 1840-től. Először a könyvtár nagytermet és a vöröstornyot építették az épületegyütteshez, majd a déli és keleti szárnyra felhúzták a második emeletet. A nagy kvadrum keleti szárnyával 1927-ben bővítették az apátságot.
A ciszterciek azok a szerzetesek, akik Szent Benedek reguláját követik 1098 óta. A ciszterci rend 1142 óta Magyarországon van. Az apátság épületegyüttese a kommunizmus ideje alatt megsínylette a nemtörődést, hiszen az akkori rendszer kiebrudalta az apátság épületéből a ciszterci szerzeteseket, majd felszámolta azok rendjét.
Az időnként és helyenként életveszélyessé vált épületet, a templommal együtt fel kellett újítani, de erre a rendszerváltás után újra alakult regula saját erőből nem volt képes. 2010 októberében kötött szerződés alapján megkezdődhetett a zirci apátság teljes rekonstrukciója. A beruházás teljes költsége közel 704 millió forint volt, amiből a saját erőt (111 millió forintot) a Zirci Ciszterci Apátság (87,64%) és a Zirci Városi Önkormányzat (12,35%) fedezte. Az Európai Unió közel 593 millió forinttal támogatta a beruházást, aminek eredménye valóban látványos.
Zirc a rendi központ kialakításával, felújításával újra joggal nevezhető a Bakony fővárosának.
Az átadó ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: az Európai Unió mintha elvesztette volna értékeit, legalábbis nem akar visszatalálni ahhoz. Magyarország nem szeretne ebben a cipőben járni, ezt igazolja a mai nap is. A miniszterelnök bejelentette, hogy a ma reggeli kormányülésen a kormány úgy döntött, hogy a zirci arborétum visszakerül eredeti tulajdonosához, a Ciszterci Rendhez.
Dékány Árpád Sixtus, zirci főapát elérzékenyülve köszönte meg azoknak a segítőknek, akik mindent elkövettek, hogy Zirc kincses ládája újra ismét régi fényében pompázhasson.
