Csütörtökön reggel kilenctől a Magyar Filozófiai Társaság és a szegedi egyetem filozófiai tanszékének szervezésében 38 előadásból álló, két napos konferencia kezdődik a hazugságról, amelyről Laczkó Sándor szervezőt kérdeztük.
Miért fontos téma manapság a hazugság?
“Mert mindenkinek köze van hozzá, mindenki hazudik. Ez egy pszichés folyamat, amely a védelmünket szolgálja. A valódi kérdés az, hogy mire használjuk a hazugságot, azaz, részévé válik-e az önismeretünknek? A modern hazugságkutatók szerint átlagosan naponta kétszázszor hazudunk, szavakkal, gondolatokkal, gesztusokkal. Mindezen hazugságok a valósághoz való viszonyulásunkról szólnak. Például arra a kérdésre, hogyan vagyunk, mindenki azt mondja általában, hogy jól, akkor is ha épp élni sincs kedve. Tehát a hazugság nem feltétlen a másik önérdekből való félrevezetését jelenti, hanem az igazi valósághoz, az élethez való viszonyulásunk fejeződik ki benne.”
Mit jelent akkor a hazugság?
“Hétköznapi értelemben egy nehezen megfogható, képlékeny, démoni jelenség, amelyben saját problémáink is kifejeződnek. Ami fontos, az, hogy ne áltassuk önmagunkat, ha hazudunk, mert akkor saját magunkat csapjuk be. A hazugságnak ez az igazi, súlyos változata.”
