A Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) minden szempontból megfelel a 21. századi oktatás követelményeinek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE 168 millió forint európai uniós támogatást nyert. A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diáknak a foglalkoztatására van lehetőség. Az egyikben kémia-biológia-, míg a másikban a fizika-földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg -hangsúlyozata Csiszár Imre, a laboratórium vezetője.
A központ a régióból 18 partnerintézménnyel, általános- és középiskolával dolgozik majd együtt. A laborba a délelőtti órákban tanulócsoportok érkeznek, és laborgyakorlatokon vesznek részt. Délután tehetséggondozási, szakköri foglalkozások is lesznek. A tervek szerint a labor a szélesebb nyilvánosság felé is nyit, ami azt jelenti, hogy különböző foglalkozásokkal, a korosztályoknak megfelelő tematikus programokkal népszerűsítik majd a tudományokat, várhatóan ősztől.
Szabó Gábor, az SZTE rektora elmondta: az egyetem mindenben támogatja iskoláját, hogy a modern természettudományos oktatást fejlessze. A mai közoktatásban több területen is újragondolásra van szükség, de a természettudományi területen már jelentős probléma van. Idén ennek ellenére az egyciklusú tanárképzés megjelenése miatt úgy tűnik, hogy többen jelentkeztek erre a szakra, mint tavaly. „Remélem, hogy ez valódi fordulat, és csak az első lépés”- mondta.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: szerencsére országosan egyre több hasonló laboratórium nyílik. Ezek azért fontosak, mert az utóbbi időben nagyon nagy mértékben eltávolodott az oktatás a közvetlen tapasztalatoktól. Ez azért probléma, mert az emberiség szinte minden tudását tapasztalatok, megfigyelések, kísérletek útján szerezte, manapság pedig éppen a technika fejlődése miatt úgy tűnik, mintha az ismereteket egy ismerettárból mindenféle tapasztalat nélkül megszerezhetnénk. Ahhoz azonban, hogy ez a tudás tényleg rögzüljön és tudássá váljon, tapasztalat kell és szükség van a hasonló laborokra. Ezek lehetőséget biztosítanak az érdeklődés felkeltésére és annak kielégítésére is – hangsúlyozta.
Az MTA-elnök szerint ma nagy baj van a természettudományos tanárképzésben. Ennek sok okát látja, egyebek mellett a tanári fizetések versenyképtelenségét. „Ezek a laborok egyedül nem fogják megoldani a gondokat, de például a tanárok számára is motiváló tényezők lehetnek, hiszen élményszerűen oktathatnak és nem csak képleteket magyarázhatnak a tanulóknak a könyvekből.”
