A Fidesz-frakció szűkszavú közleményben tudatta, hogy “a Köztársasági Elnök Úr véleménye számukra fontos”, azt teljes mértékben figyelembe fogják venni, amikor a törvényjavaslat további sorsáról döntenek.
Az államfő az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításáról a Kövér László házelnöknek küldött levelében azt írta, álláspontja szerint az a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. Áder János felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra.
A szabályozásból a jogalkalmazónak az a téves következtetés vonható le, hogy a külön törvények szerint lefolytatott eljárásban érintett személyeket megillető jogorvoslat lehetősége megszűnik, noha ezekben az esetekben ezidáig sem az Info-törvény passzusai voltak alkalmazandóak, hanem az egyes külön törvények által biztosított iratmegismerést, tájékozódást szabályozó jogszabályok rendelkezései.
Az államfő szerint a változtatás nem eredményezheti a más jogszabályban biztosított közérdekből nyilvános adatok és a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását. Áder János szükségesnek tart egy olyan jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapításakor figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapításánál alkalmazandó szempontokat határozza meg. Ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt két nappal korábban benyújtott fideszes indítványt, amely alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.
A kivételes és sürgős eljárást két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre indítványozta, gyakorlatilag arra hivatkozva, hogy az állami hivatalok és cégek az utóbbi időben annyi adatkérést kaptak, hogy az már akadályozza a működésüket. Az indoklás ezért bevezeti a “visszaélésszerű adatigénylés” fogalmát, amelynél az igénylő “általánosságban kér mindenféle adatot”, és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt. Az ellenzék azt állította, hogy így akarják korlátozni a trafikpályázatok megismerhetőségét, de ezt a Fidesz cáfolta.
Az információszabadságról szóló törvény múlt kedden elfogadott módosítása után a kormány és önkormányzatok gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is. Az új szabályozás hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy döntött, hogy befejezi a közös munkát a minisztériummal, és kilép a tárca által szervezett munkacsoportokból. A Navracsics Tibor miniszterhez írt levelükben az aláírók jelezték, a kormány tevékenységét nyomon követik, állásfoglalásaikkal, szakmai munkájukkal a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy Magyarország egy átláthatóbb, állampolgárainak aktív részvételével működő demokratikus jogállam maradjon.
A másik, most visszaküldött törvényt április 29-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezetei elnökei közül is választhat országos elnököt, alelnököt, miután az Országgyűlés eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt. Áder János szerint a jogszabályban olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek.
Szabályozatlan marad, hogy a több tisztséget betöltő személy milyen rendelkezések szerint gyakorolhatja jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit – írta Áder János. Az összeférhetetlenségi szabályok egyértelmű rendezése nélkülözhetetlen a kamara törvényes és zavartalan működéséhez. A kezdeményezők indoklásukban arra hivatkoztak, a kamara megyei és az országos szervezete egymással szorosan együttműködik, közöttük nincs olyan érdekellentét, amely alátámasztaná a megyei elnökök országos szerepvállalásának korlátozását, ráadásul ilyen szabályozást a gazdasági kamaráknál sem alkalmaznak. A javaslatra az ellenzékieken kívül négy kormánypárti politikus – köztük Ángyán József korábbi agrárállamtitkár – is nemmel szavazott.
Áder János tavaly nyári beiktatása óta összesen tizenegy törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, míg a választási eljárási törvénynél előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (AB). Aggályai nyomán az AB eltörölte a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokat.
Áder János néhány napja – egyéves elnöki munkáját értékelve – azt mondta, az alaptörvény negyedik módosítását lehetetlen volt nem aláírnia, és hivatalba lépésekor megígérte, kitölti az államfői tisztséggel járó alkotmányos kereteket, és azokon nem lép túl. Mint mondta, nem volt konfliktusa a kormánypártokkal, még csak jelzéseket sem kapott tőlük az ellenzék által üdvözölt döntései miatt, így például a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldött törvényjavaslatok miatt.
