Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az önkormányzatok által nyújtott szociális segélyezési rendszer átalakítását. A kormány szándékai szerint ezzel egy egyszerűbb, átláthatóbb mechanizmus jön létre. A Policy Agenda szerint azonban inkább újabb forrásokat akarnak megtakarítani a szociális kiadások területén.
A szociális segélyezési rendszer két ágra osztható. Az egyik az úgynevezett rendszeres segélyezés, amely főleg azoknak biztosított, akiknél a megélhetéshez szükséges elemi feltételek sem adottak. A legfrissebb adatok szerint (2011) rendszeres szociális segélyt, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ápolási díjat és időskorúak járadékát 324 ezer ember kapott. A nem rendszeres támogatást öt különböző élethelyzethez kötődően adhatják az önkormányzatok. Ezek közül a kormány által beterjesztett javaslat az átmeneti segélyt, a temetési segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást szüntetné meg, hogy létrehozza az önkormányzati segélyt.
A Policy Agenda szerint ugyan egyszerűsítés címén szüntetné meg a három jogcímet a kormányzati javaslat, de valójában a spórolás lehet a cél, az új szabályozással ugyanis tovább nőhetnek a területi különbségek és nagyobb lehetőség lesz a forráskivonásra. Ennek oka, hogy a pontos feltételeket az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően határozzák meg, tehát főleg az számít, hogy település milyen anyagi helyzetben van. Természetes, hogy pl. Újbudán vagy Óbudán a jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 240%-a, míg kisebb falvakban a törvényi minimumot próbálják tartani, amíg van pénz a településen.
Ezzel szemben a hátrányos helyzetű településeken élők esetén minimális munkalehetőség és gyér szociális támogatási rendszer áll rendelkezésre. A mostani változás növeli ezt a problémát, mivel a jövedelemhatárok megváltoztatása miatt a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok tovább csökkenthetik az e célra fordítandó összegeket. Ezzel tovább romlik azok helyzete, akik gazdasági szempontból nehéz helyzetű településen élnek.
Az is látható az átalakításból, hogy egyik célja az egyszerűsítés mögé bújva a források kivonása a szociális rendszerből. Azzal, hogy csökkentik a jövedelemhatárt és összevonnak támogatási formákat lehetőség van arra, hogy csökkenjen a költségvetés tehervállalása is. Jelenleg ugyanis az állam a rászoruló településeknek pénzt ad ahhoz, hogy valamilyen mértékben képesek legyenek például átmeneti jellegű segítséget adni a rászorultaknak – írja a Policy Agenda.
