Mitől lenne ismét LMP-frakció?
Attól, hogy jár nekünk. Kövér László hétfőn az elnöki pulpitusról bejelentette, hogy kérésünket állásfoglalásra kiadta az alkotmányügyi bizottságnak. A grémium pedig a minapi alkotmánybírósági határozat szellemében kell, hogy döntést hozzon.
Az AB a Demokratikus Koalíció ügyében hozott döntést, méghozzá úgy, hogy elutasította a tíz képviselővel bíró párt frakcióalakítási beadványát. Gyurcsányék azt kifogásolták, hogy a kétharmad még tavaly – bizonyára azért, hogy keresztbe tegyen az MSZP-ből kiváló csoportnak – tíz főről tizenkettőre emelte egy képviselőcsoport minimális létszámát. Az AB szerint „az Országgyűlést nagyfokú szervezetalakítási szabadság illeti meg, és a frakcióalakításra vonatkozó szabályok is ennek részét képezik”.
Az AB nem mellesleg azt is megjegyezte: képviselőcsoport létrehozásának joga csak az 5 százalékos parlamenti küszöböt átlépő pártokat illeti meg feltétlenül. Márpedig az LMP a legutóbbi választásokon átlépte az 5 százalékos küszöböt. Teljesen tiszta helyzet.
Fotók: Neményi Márton
Végül is bolondok lennének nem belevágni a küzdelembe, hiszen addig is foglalkozik önökkel kicsit a sajtó.
Ez nem pusztán jó hecc. 2010-ben 384 ezer választópolgár az LMP-t küldte négy évre a Parlamentbe. Küldetésünket frakcióként tudjuk teljesíteni.
Mennyit dobna a jelenleg 3 százalékos LMP népszerűségén, ha frakcióhoz, ezzel pénzhez és szélesebb nyilvánossághoz jutna?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy semmit.
A februári pártszakadás és a frakció feloszlása óta szinte eltűntek.
Nem tűntünk el, mi dolgozunk, Szél Bernadettel, Vágó Gáborral az ülésszak legaktívabb képviselői közé tartozunk az egész parlamentben. A képviselőcsoport elveszítése természetesen önmagában súlytalanít egy pártot. Nyilván ennek fordítottja játszódik le, ha újra lesz frakciónk.
Nincs frakció, súlytalan az LMP, ami jó a Fidesznek. Ahogy ön említette is, hétfőn a fideszes Kövér László a fideszes többségű alkotmányügyi bizottsághoz utalta a kérdést. Pártérdekén felülemelkedve miért is adna igazat önöknek a testület?
Mert ez nem pártpolitikai, hanem jogi kérdés.
Mi történne, ha a bizottság netán támogatná az LMP frakcióalakítását?
Kövérnek nincs mérlegelési lehetősége: tudomásul kell vennie a frakcióalakítást.
Ha akarja.
Ilyen esetekben ez a gyakorlat.
Arra lényegesen nagyobb az esély, hogy a bizottság elutasítja az LMP kérelmét.
Akkor plenáris ülés elé visszük az ügyet.
Ahol szintén fideszes többség ül. És ha a bizottság nemmel szavazott, a Ház is nemmel szavaz majd, erre mérget vehet.
Ez esetben panasszal fordulunk az Alkotmánybírósághoz.
És ha az AB is nemet mond?
Nem fog nemet mondani.
Jó, mondjon igent. És akkor?
Az arra kötelezi Kövér házelnököt, hogy vegye tudomásul az LMP frakcióalakítását.
Ha a Ház alkotmányügyi bizottsága és maga az Országgyűlés is nemet mond, az AB álláspontjára miért változtatna Kövér?
Mi mást tehetne?
Húzza az időt 2014 tavaszáig.
Csak ismételni tudom magam: az Alkotmánybíróság döntése kötelezi a házelnököt.
Más ügyben sem kötelezte.
Kötelezi.
Hm.
Jó, persze, amíg két alkotmányos ellenzéki frakció volt a Parlamentben, összességében sikeresebben működött az ellenzék, mint most. E körülmény nem feltétlenül sarkallja arra a Fideszt, hogy az alkotmánybírósági határozat szellemében biztosítsa számunkra a frakcióalapítást. De ha már négy évre kaptunk felhatalmazást, abban a pillanatban, hogy alkotmányjogi lehetőség nyílik rá, kötelességünk megkísérelni visszaszerezni a jogot.
